A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.

Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

Bár az ellenzék megpróbálta megakadályozni az ülés megkezdését az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, végül megkezdődtek a szavazások szerdán az Országgyűlésben.

Megszavazták – Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

Szél Bernadett független képviselő és Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője sípot fúj az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. Mögöttük jobbról Ungár Péter, közöttük Schmuck Erzsébet, az LMP képviselői. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Ahogy a miniszter korábban ismertette, a jogszabály megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra.

A bírói testületek két szinten jönnek létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten Országos Közigazgatási Bírói Tanács létesül. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben – például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felállításában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét – a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie – és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

A betöltetlen álláshelyek felére 2019. július 15-ig kell pályázatot kiírni, a másik felére legkorábban 2020-ban.

Az igazságügyi miniszter a törvény parlamenti vitájában elmondta: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.

Forrás: MTI

12 hozzászólásarrow_drop_down_circle

tulipan
a (Eu) Parlament aggályai a következő kérdésekre vonatkoznak:
(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint
a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a gazdasági és szociális jogok.
Ez itt az összes hozzászólás. Kattintson, ha csak a legfrissebbeket olvasná!
tulipan
DR Eric CARTMEN
... Ennyire tehetségtelen, alkalmatlan kormánya még nem volt az országnak. Ellenzékben elhitették, hogy készenlétben állnak a zsenik a tudatlan posztkomcsik helyett. Lebénították a kormányokat a lekicsinylő, becsmérlő és nagyképű szövegeikkel. Aztán kiderült, hogy a zsenik nem tudnak számolni, fogalmuk sincs, hogyan kell egy országot vezetni. Csak lopni tudnak és hazudni, rombolni és pusztítani, közben a saját zsebeiket megtömni. Lejáratnak bennünket, szégyen magyarnak lenni, lassan közmegvetés tárgyai leszünk miattuk. Ilyen gyalázatos híre még soha nem volt a magyaroknak, mert ezzel a sötét társasággal azonosítanak bennünket, és mi ezt szó nélkül hagyjuk. Piros pötty van a fenekükön, pávatoll áll ki belőle, nem tudják, ha Kósa mond valamit Debrecenben, attól a tőzsde megmozdul Londonban. Ezek akarják a 21. században a maguk képre formálni a világot.
Európa közepén minden ellenállás nélkül tudnak tönkretenni és felszámolni egy országot. A butaságot unortodoxiának nevezik, a diktatúrát demokráciának, a lopást megvédésnek, a veszteséget nyereségnek. Semmi máshoz nem értenek, csak a hazugsághoz: mondd az ellenkezőjét annak, ami van. Ha az ellenzék kormányoz, akkor üvölts, hogy lejáratják Magyarországot, ha már az ENSZ-ben is az Orbán-kormány fasizmusáról beszélnek, mondd azt, hogy a szabadsághoz bátorság kell. A szabad világból való kirugdosást nevezd az igazi szabadságnak.."
tulipan
a (Eu) Parlament aggályai a következő kérdésekre vonatkoznak:
(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint
a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a gazdasági és szociális jogok.
kereső
És akkor ezzel megszűnt az államhatalom/kormány birói/birósági ellenőrzésének lehetősége.
tulipan
@kereső: A dagadék vezér kezében van az államhatalom/kormány birói/birósági ellenőrzésének lehetősége.! Ámen! :(
mackoka46
Czeglédy Csabát azért tsrtották eddig fogva, hogy ez az új náci bíróság elé kerüljön.
kereső
@tulipan: Amivel élni/és visszaélni is fognak.
tulipan
@kereső: Ez várható!!! Régi marxista "tétel", hogy ellentétesek az árdekeik, a munkáltató többet akar dolgoztatni kevesebb pénzért, a dolgozó (munkás) pedig kevesebbet akar dolgoznim több pénzért!!! Ezért olyan nevetséges HAZUGSÁG, amit a narancsosk pofáznak!!!
Werlissa
Szeretnéd megtalálni egy nő egy éjszakát? Látogatás a = = > www.3xDate.top
Lepényleső
Egy,a harmadik birodalomban élő hölgy így jellemezte a hasonló eseményeket akkor,ott;
"Ami a gyávaság okaként meg nem szűnt,azt a hatalom minden eszközével meg kell
szüntetni,hogy csak egyetlen egy dolog maradjon; Adolf Hitler."
Ez akkor most időutazás,névváltozás,vagy indigózás? Esetleg déjá vu hatás?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.