Elfogadta szerdán a Fidesz-KDNP többség a "rabszolgatörvényként" elhíresült kormánypárti javaslatot a munkaidő-szervezés szabályainak megváltoztatásáról. Ez azt jelenti, hogy a jövőben évekig is elnyújthatják a munkaadók a túlórapénzek kifizetését, valamint 400 órára nőhet a kiróható túlórák száma. Az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.
Bár az ellenzék megpróbálta megakadályozni az ülés megkezdését az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, végül megkezdődtek a szavazások szerdán az Országgyűlésben.
Tordai Bence élő közvetítésének elején azt látni, hogy az ellenzék lezárta a parlamenti pulpitust, így próbálták megakadályozni a törvény elfogadását:
A szakszervezetek és az ellenzék heves tiltakozása mellett, botrányos ülésen, füttykoncert és sípszó mellett fogadta el ma a parlament a Munka Törvénykönyvének módosítását.
A módosítás alapján jövő januártól 250-ről összesen 400 órára emelkedhet az évente maximálisan elrendelhető túlmunka ideje,
igaz ezt önként vállalt túlmunkának tünteti fel a törvény, amelyről a munkáltatóknak 3 éves időintervallum alatt kell csak elszámolniuk a munkavállalóval
- írja a Portfolio.
Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselői, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bősz Anett független képviselő, Gurmai Zita szocialista képviselő, Szél Bernadett független képviselő, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője elállja a házelnöki pulpitusra vezető lépcsőt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja:
a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.
Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét –, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.
A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.
A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.
Ellenzéki képviselők tiltakoznak a munka törvénykönyvének módosításáról tartott szavazás közben az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. Az előterjesztést 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Fotó: MTI/Soós Lajos
A zárószavazás előtt az ellenzék elkezdte énekelni a Himnuszt. A fideszesek velük énekelték, majd megszavazták a törvényt – írja az Index.
A HVG azt írja:
Az ellenzék szerint csalással zajlott a szavazás, mert – elmondásuk szerint – anélkül is tudtak szavazni, hogy a képviselői kártyájukkal igazolnák magukat a szavazógépben.
Továbbá az ellenzék álláspontja szerint a szavazás azért is törvénysértő volt, mert a házszabály szerint az ülést levezető elnöknek a pulpituson kell tartózkodnia, ám senki nem tudott feljutni oda, mivel a lépcsőt még kora délelőtt az ellenzéki képviselők lezárták – számolt be az Index.
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
HŐBÖRGÉSNEK titulálni a másként vélekedők gondolatait, felvetéseit, javaslatait szintén nem a demokrácia tartozéka...
A képviselőnek van egy nagyon névreszóló, spéci kártyája, ami igazolja, hogy ő az-aki. És hogy neki és csakis neki van joga szavazni. Ezt kell a szavazógépben bedugással érvényesesíteni.
Tehát, ha nincs ott vagy nincs bedugva, akkor az ő helyéről leadott gombozás nemhogy nem lehet érvényes, de még figyelembe se vehetné a rendszer. Akkor hogy is volt ez? Ha pedig (Bajszospénisz szerint) nem kell érvényesíteni, akkor minek?
Ez olyan választási rendszerre hajazó szisztéma a számomra. Mindegy hol, kire és mennyi a leadott szavazat, az mindig kiadja a kétharmadot. Ha nem, akkor is...
Nem szoktam megfutamodni a „feladatok” elől, csak miután későig dolgoztam, nem volt időm kifejtőset játszani. Szóval, akkor vágjunk bele…..
A két állításod között nincs összefüggés, legalább is olyan nincs, mint amit szeretnél bele magyarázni. Ugyanis - ha nem üldözne, hanem tanulmányozna bizonyos tudományterületeket (mint például a szociológia) az Orbán kormányzat, akkor nyilvánvaló volna számukra is, hogy – például a hétvégi kereskedelmi nyitva tartás igénye nem elsősorban a kereskedelmi dolgozók megveszekedett pénzkereseti igényének a folyománya. A mára kialakult gyakorlat, mely szerint már a hétköznapokban sem napi 8 órákat dolgoznak az emberek – oda vezetett, hogy ha még a porontyaikat is látni szeretnék – rohannak haza a családjukhoz, pár szót beszélni a gyerekkel, megnézni, hogy kész-e a leckéje, esetleg játszani velük picinyét, utána összerázni a környezetet. Ez még akkor is komoly teljesítmény, ha a szülök (mindketten) részt vesznek ebben…..másnap kezdődik minden elölről.
És ezt sikerül megfejelni kb. évi 50 napnyi többletmunka elvárásával, elrendelhetőségével, az ehhez szükséges változatos pressziók alkalmazásával úgy, hogy még csak egy reális időn belüli elszámolásra sincs remény. A német munkavállalók pedig itt tartanak a küzdelmükkel (www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/bevezetik_a_28_oras_munkahetet_nemetorszagban.656309.html). Na de mi legyen az így kieső teljesítményekkel…….? Semmi baj……átterhelik a multik a „gyarmataikra” még jobban is járnak…..hiszen mindig lesznek olyan kormányok, akik hazájukban annyira szeretik a zembereket, hogy a hatalmas tömegigényre tekintettel ilyen klassz törvényeket fogadnak el, mint ez a mostani, ami kiverte a biztosítékot éppen a leginkább érintettek körében.
És ne legyenek illúziói senkinek, a törvényben nincs benne. hogy csak a német multiknak lesz módjuk ennek a törvénynek az "előnyeit" élvezni….
A magyar családok zöme (és itt nem azokra gondolok, akik munka nélkül hatalmas vagyonokra akarnak szert...
A magyar családok zöme (és itt nem azokra gondolok, akik munka nélkül hatalmas vagyonokra akarnak szert tenni munka nélkül, mivel azoknak személyzetük van mindenre, nem is értem, hogy eszmecserénkbe milyen apropóból kerültek be, ha csak nem egy méltatlan prekoncepció apropóján) hét közben versenyt fut az idővel. Marad a hétvége minden egyébre, lassan írom, hogy mindenki értse MINDEN-re. Házimunkára, mozizásra , shoppingolásra, laza együttlétre, esetleg kirándulásra – ugyanis hiába a dicsekvő statisztikák – az emberek nagyobb része nem tud rendszeresen elutazgatni szállodázni, wellnessezni hétvégeken.
Hogy az itthon maradók a templomba-járás helyett más elfoglaltságot keresnek, az legyen a kdnp-s „törpeminoritás” gondja, akik időről-időre oly nagyon forszírozzák ezt a vasárnapi boltbezárást. Oda kellene menned például vasárnap a nagyáruházak elé, és megkérdezgetni az embereket az indokaikról – mindjárt képbe kerülnél. Ezt művelik ugyanis a kutatók, akik kíváncsiak a miértekre.
A kdnp politikusai azért annyira nem megveszekedettek, hogy ne tudnák – számos szakma(hivatás) van, mely művelése munkaszüneti napokon sem szünetelhet. Feltételezem te sem ezekre gondoltál, mint hét végén beszüntetendő tevékenység. Viszont iskolákban nincs tanítás, hivatalokban nincs ügyfélfogadás, számos vállalkozásban szabad a szombat-vasárnap, nem ülésezik a parlament, stb.,stb.,stb.
Viszont bármilyen programot is tervezel, bárhova is mész – ott bizony jelen kell, hogy legyenek a létesítményt működtetők szombat-vasárnap is. Ez alól még a templom sem kivétel, de hát ott olyan emelkedett „szolgáltatás” történik, hogy ilyen kicsinységekkel nem is foglalkoznak.
A leegyszerűsítési törekvésed ebben a két kérdésben bújik meg:
„Legyen több pihenőidő (pl. szabad hétvégék) kevesebb pénzért?
Vagy teljesen önkéntes alapon túlórát vállalni több pénzért?”
A szerintem helyes cél, amiért veled még együttműködni is hajlandó lennék az az, hogy:
a 8 órában tisztességgel elvégzett munka...
A szerintem helyes cél, amiért veled még együttműködni is hajlandó lennék az az, hogy:
a 8 órában tisztességgel elvégzett munka adjon fedezetet a tisztességes megélhetésre.
A VALÓBAN önkéntes alapú túlórázás több pénzért viszont egy tohuvabohu.
Ez a fajta ÖNKÉNTESSÉG ugyanis utópia, mivel ki az a marha munkáltató, aki nem a termelési, kereskedelmi szolgáltatási igényekhez igazítja a túlórázás intézményét, hanem ahhoz, hogy a munkavállalónak éppen mikor mennyi pénzre van szüksége…..úgy-e milyen nevetséges lenne a konstrukció. Aki ilyet állít, annak fogalma sincs a munka világáról.
"...külföldön is elismerik az Orbán kormány gazdasági politikáját!..." Nem a gazdaságpolitikáját ismerik el, hanem a számszerű eredményeket nem vitatják. Csak aki itt él, dolgozik, részese a gazdasági, társadalmi folyamatoknak - az tudja, hogy ezeket az eredményeket milyen áron produkálják...hogy közel 4 millió ember él létminimum körül, hogy már a kezdet kezdetén olyan juttatásokat vontak el a társadalom rászorultjaitól (akár közvetlenül, akár megadóztatás útján), hogy ezzel a létfeltételeiket tették kockára, hogy a szellemi elsivárosodás mellett ma már a fizikai létünk is veszélyben van az egészségügyből kivont források okán (pl. egy falunyi ember halt már meg kórházi fertőzésben), hogy fontosabb az egyházak (különösen a katolikus) gazdagítása, mint a valódi emberiesség támogatása (lsd. Iványi Gáborék), hogy 10 év alatt a semmiből a politikai elkötelezettek milliárdosokká válhattak követhetetlen módon közpénzből, stb.,stb. stb.
"Most valahogy megy a bicikli"? Milyen érzés a csalódott elvágyódott, elmenekült gyermekeiddel skypeon tartani a kapcsolatot éveken át? Nem azon kell rugózni, hogy mire nem lenne képes az ellenzék, ha lehetőséget kapna, hanem azt kell minősíteni, hogy bűnösen mit mulaszt a regnáló hatalom. Soha ennyi forrása, lehetősége - anyagi és törvényi - nem volt még e századi hatalomnak ahhoz, hogy akár haladóan is gondolkodjon és cselekedjen - ugyanis 2010-ben ezt ígérték az országnak. Lehet tanulmányozni az akkori 29 pontos listájukat...hvg.hu/gazdasag/20100608_Orban_gazdasagi_akcioterv
Tudom, hogy nem teljesülhet mindenki kívánsága (realista vagyok, nem pedig utópista), de törekedni kell rá...a politika pontosan arról szól, hogy az érzékeny egyensúlyt hogyan lehet megteremteni a különböző - akár ellenérdekű - felek között. És én ez alapján minősítek...nem a címkézés, a lesajnálás, a kirekesztés, a hangulatkeltés, az összeesküvés-elméletek alapján...
Pihend ki magad és folyt köv...
Új hozzászólás