Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek.
Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.
Dunja Mijatovic az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta:
komoly kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett.
Sajnálatos, hogy a magyar kormány és a parlament nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, mielőtt elfogadták az igazságügyi miniszter által kezdeményezett törvénycsomagot. Az intézkedésről szóló társadalmi vita meglehetősen korlátozott volt – írta az emberi jogi biztos.
Mijatovic felszólította a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a csomagot a parlamentnek, így lehetővé téve annak alapos felülvizsgálatát.
Hozzátette, az ügyet fel fogja vetni a magyar hatóságok képviselőivel folytatott tárgyalásain.
A szerdán elfogadott kormányzati előterjesztés értelmében 2020-tól Magyarországon önálló, kétszintű bírósági rendszer áll fel, amely a közigazgatási ügyekben fog eljárni.
A jogszabály bírálói szerint a bírák miniszteri kinevezése függő helyzetet teremt, amelynek nyomán kézi vezérlésű törvényszékek fognak létrejönni.
Forrás: MTI
33 hozzászólásarrow_drop_down_circle
"A statárium sajátos szabályok alapján történő rögtönítélő bíráskodást jelent. Általában kivételes közrendészeti és közbiztonsági állapotok idején alkalmazzák súlyosabb bűncselekményekkel megvádoltakkal szemben. A latin eredetű elnevezés eredetileg azt jelentette, hogy a bíróság állva hozta meg a döntését, ezért a statáriális bíróságot magyarul lábon álló bíróságnak is nevezték.
A statáriális eljárás során a bírósági tanács egyetlen tárgyalás után egyhangúlag hozza meg ítéletét, ami általában csak halálbüntetés vagy felmentés lehet, fellebbezésre és kegyelemre nincs lehetőség, a végrehajtásra pedig haladéktalanul sor kerül. Alkalmazására (bevezetésére) csak rendkívüli esetekben, az államrendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető vagy megzavaró körülmények között kerül sor. Ilyen körülmények különösen a háború, forradalom vagy súlyos természeti katasztrófa.
Hasonló körülmények szükségállapot bevezetésére is alapul szolgálhatnak, de ebben az esetben nem csupán a bíráskodás, hanem az állam egyéb feladatainak ellátását is rendkívüli szabályok határozzák meg."
És szép lassan az országot is.
Új hozzászólás