A túlóraszabályok változása miatt vonultak utcára az elmúlt napokban országszerte tüntetők. Most egy kutatás megmutatja, hogy az emberek többsége egyetért velük, a kormány narratívája viszont nem ment át.  

A lakosság 66 százaléka elfogadhatónak tartja az úgynevezett rabszolgatörvény miatti utcai megmozdulásokat, de érdekes módon a legtöbb túlmunkára kényszerített diplomások a legelutasítóbbak ezzel kapcsolatban, írja a Népszava a baloldalinak elkönyvelt Publicus Intézet telefonos közvélemény-kutatása alapján.

Egy felmérés szerint az emberek többsége egyetért a tüntetők aggályaival

Magával a törvénnyel a magyar lakosság túlnyomó többsége tisztában van, 92 százalékos a törvény ismertsége. A megkérdezettek 66 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a törvényben biztosított 400 órásra meghosszabbítható túlóra jó lehetőség arra, hogy a dolgozók többet keressenek.

Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 71 százaléka a munkavállalók kiszolgáltatottságának növekedését látja az új helyzetben. 63 százalékuk kétli, hogy a törvény által kialakított helyzet majd enyhíti a munkaerőhiányt. Csak 7 százaléknyi válaszadó gondolja azt, hogy a szárnyaló gazdaság miatt alakult ki munkaerőhiány, a többség, a válaszolók háromnegyede úgy gondolja, hogy a munkaerőhiányról az tehet, hogy sokan kimentek külföldre dolgozni.

A legkiábrándítóbbnak a törvény hatását a 30–44 év közötti középosztály, a fővárosiak és alkalmazottak látják, és úgy gondolják, a túlóra a munkahely elvárása, nem pedig a munkavállalóé.

A legtöbb túlmunkát a budapestiektől (legkevesebbet a községekben dolgozóktól), a diplomásoktól és a nőktől és a 45 év felettiktől várják el a munkahelyen, sokszor úgy, hogy a túlmunkáét ki sem fizetik, írja a Publicus. A megkérdezetteknek viszont csak az ötöde mondta azt, hogy egyáltalán nem akar többet dolgozni, mint eddig.

(Index)

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

emerencia
A jelenleg még érvényben lévő cselédtörvénynek nevezett munkatörvénykönyv is lehetőséget ad a dolgozó kikészítésére. Divatos pl. a sztálini trojka mintájára kivitelezett kikészítő módszer. Adott egy felsőbb vezető és két aluliskolázott de céges karrierrel rendelkező, jól fizetett, hűséges munkatárs. Utóbbi kettő nem szól semmit saját kútfőből de a későbbiekben akkor is a főnököt fogják védeni teljes mellszélességgel, ha biztosan tudják, hogy hazudik. Váratlanul behívják az egyébként tisztességesen dolgozó munkatársat, s hárman "meggyőzik", hogy írja alá pl. a munkaszerződés módosítást akkor is, ha előnytelen számára. Felesleges később perelni mert három "megbízható" ember fogja később állítani, hogy igenis, a dolgozó boldogan, saját akaratából írta alá az új munkaszerződést. A cselédtörvényből rabszolgatörvénnyé alakult munkatörvénykönyv sem fog semmilyen garanciát adni a munkavállalónak arra, hogy nem érheti retorzió, ha nem szeretne vagy tud túlórázni ill. vezetője akaratától eltérően kéri az ellentételezést. (Csúsztatás vagy kifizetés három év múlva.) Rabszolgák vagyunk már most is. Azok is, akik újra és újra munkahelyet változtatnak, ha valahol szemétkednek velük és azok is, akik eszelősen azt hiszik, hogy ha jól végzik a munkájukat, akkor örökké tart a boldog, családias munkahelyi légkör.
Rockxy
Minden aggállyal egyet lehet érteni, ha a töketlenek táborába akarunk tartozni.
Aggódni az az szokott, aki képtelen a célzott, szervezett cselekvésre.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.