Mit ünneplünk vízkeresztkor és mit vetít előre az, ha január 6-án hideg van?

Ma van vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe.

 Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét a Batthyány téri Duna-parton 2019. január 6-án. MTI/Czimbal Gyula

Január 6-a vízkereszt, a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak, amely az idén nagyon hosszú lesz, két hónapig tart majd – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A karácsonyi ünnepkör végét jelzi a karácsonyfa ilyenkor szokásos elbontása is.

Sok néphagyomány kapcsolódik a vízkereszthez, például a háromkirály-járás, amikor a bibliai háromkirályokat – Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt – megszemélyesítők házról házra mentek, énekeltek és köszöntötték a háziakat – ismertette.

Ilyenkor került sor a házszentelésre is; a házra felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az aktuális évszámot, ezzel kívánták megvédeni a portát és lakóit minden rossztól.

Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek: ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is.

Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke megszenteli a Bódva-patak vizét a vízkereszti szertartáson Edelényben 2019. január 6-án. MTI/Vajda János

Tátrai Zsuzsanna kiemelte azt is, hogy az utóbbi években ismét előtérbe került, erősödött a házszentelés hagyománya.

A többi fontos naphoz hasonlóan vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás, eszerint ha január 6-án hideg volt, korai tavaszt vártak – mondta a néprajzkutató.

Vízkereszt Jézus megjelenésének ünnepe

Ma van vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük

- közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként.

Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett.

Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézust a Jordán folyóban megkeresztelte Keresztelő Szent János, és ekkor a Szentlélek galamb képében alászállt rá. Jézus ettől kezdve tanított – olvasható a közleményben.

Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele. Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét.

Márfi Gyula veszprémi érsek a vízkereszti szentmise után áldást mond a tóparton Balatonfűzfőnél 2019. január 6-án. MTI/Bodnár Boglárka

A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Hozzátették: vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.

Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 19 feliratot.

Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat ("Krisztus áldja meg e házat") kezdőbetűi.

Forrás: MTI