Orbán: Soros most már nyíltan is el akarja foglalni az európai intézményeket

A Magyarországgal foglalkozó újabb európai parlamenti (EP-) vita egy Soros György-féle szeánsz, választási gyűlés, kampányesemény lesz – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Fotó: MTI/Soós Lajos

A miniszterelnök elmondta,

mindig ott van, ahol a magyar nemzeti érdekekért kell harcolni, de ezen a vitán nem vesz részt, mert a bevándorláspártiak kampányeseményét nem fogja segíteni.

A vitát úgy kommentálta:

a bevándorláspárti európai uniós képviselők egy könnyű autodaféra jönnek össze, ahol a nekik nem tetsző országot – ez most éppen Magyarország – majd jól elítélik

Megjegyezte, azért sem érdemes részt venni rajta, mert "öt hónap múlva ezek az emberek nincsenek sehol, ez egy kifutó modell, új parlament jön".

Arról is beszélt, hogy az európai baloldalnak, "a bevándorláspártiak fő erejének" az európai választási csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke köztudomásúlag "Soros György embere". Orbán Viktor ezt úgy értékelte:

Soros most már nyíltan is el akarja foglalni az európai intézményeket.

Szerinte a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások továbbléptetésében is azt kell látni, hogy Soros György befolyása óriási, ráadásul még nagyobbat akar szerezni. Ezt meg kell akadályozni az EP-választáson, mert "azt akarjuk, hogy az EP-ben a bevándorláspárti képviselők kisebbségbe szoruljanak" – tette hozzá.

A kormányfő beszélt arról a két közelmúltbeli EP-döntésről is, amelyek "a Soros-féle NGO-knak" szánt pénzek megháromszorozásáról, valamint az EU-s források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséről szóltak. Előbbit úgy minősítette mint "Soros György tervének 6-os számú pontját szolgáló, azt végrehajtó döntés".

Utóbbi kezdeményezést pedig primitív javaslatnak nevezte, közölve, hogy nem lesz belőle valóság, mert az EU ma fennálló előírásaival ellentétes, ugyanis minden tagállam beleegyezése kellene hozzá, márpedig ő ezt a szabályt nem fogja elfogadni.

Jelezte, a Fidesz ellenezte ezeket a Magyarországgal szembenálló döntéseket, a magyar ellenzék azonban támogatta.

A családvédelmi nemzeti konzultációról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy nagyon sokan – 1,38 millió ember – küldték vissza a kérdőívet, amit úgy értékelt, hogy ha fontos ügyről van szó, akkor nagy arányban hajlandó megmozdulni a magyar társadalom, egyetértési pontokat létrehozva ezzel.

A konzultáció során kiderült – folytatta –, hogy a gyermekek biztonsága a legfontosabb, és mivel a gyermekvédelem jelenleg szétaprózódott a jogrendszerben, felkérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, készítsen egy koncepciót, amely egységes keretbe foglalja a gyermekvédelem legfontosabb modern kori kihívásait és a rájuk adható kormányzati válaszokat.

Arra is felhívta a figyelmet – történelmi döntésnek minősítve –, hogy a magyarok szerint a demográfiai nehézségeket családpolitikával kell megoldani, nem pedig bevándorlással.

A fiatalok életkezdésének támogatásáról szólva közölte: Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár összeállított egy "hosszú és nagyon drága" családvédelmi akciótervet, és első helyre tették a fiatal családosok támogatását, amelynek keretében bevezethetnek egy a magyar szociál- és családpolitikában eddig új elemet.

Minderről várhatóan februárban ad tájékoztatást a kormányfő.

Arra a felvetésre, hogy bizonyos családvédelmi intézkedéseket kétharmados törvénybe foglalnak-e, a miniszterelnök azt mondta: vannak olyan családpolitikai elemek, amelyeket érdemes alkotmányos szinten rögzíteni, de a mértékkel óvatos lenne.

A magyar gazdaság helyzetére kitérve Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjából.

Célul tűzte, hogy az EU-ban mért gazdasági növekedést a magyar bővülés minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg, mert ebben az esetben "jóval gyorsabban fejlődünk, mint a többi ország, vagyis Magyarország versenyelőnye és az abból fakadó jólét, jómód, boldogabb élet lehetősége is megnő".

Az államadósság-csökkentéssel kapcsolatban azt mondta: ma a magyar gazdaság képes lenne arra, hogy egy-két év alatt lecsökkentsék az adósság mértékét 50 százalék alá a mostani 71 százalékról. Ebben az esetben viszont a költségvetésből kevesebbet tudnának gazdaságfejlesztésre fordítani – mutatott rá, úgy összegezve: azt az egyensúlyt kell megtalálni, hogy az államadósság csökken, lehetőleg gyorsan, de közben a gazdaságfejlesztési források is nagy arányban rendelkezésre állnak.

Andy Vajna "magasról tett" a pártpolitikára

A múlt hétvégén elhunyt Andy Vajna filmproducerről, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosról úgy fogalmazott: Andy Vajna, aki "magasról tett" a pártpolitikára, nagyon szerette a hazáját, sokat elárul, hogy a leginkább szívbe markoló 1956-os filmet, a Szabadság, szerelmet éppen ő alkotta meg.

Azt is mondta, hogy "nehéz nép a mienk, sikeresnek lenni Magyarországon nem egyszerű dolog. (...) Magyarországon sajnos a közeg nagyon ritkán inspirál bennünket sikerre, kiemelkedő teljesítményre".

Nagyon nehéz alkotni Magyarországon, de mégis mindig voltak, akik ezt vállalták, Andy Vajna ilyen ember volt – tette hozzá.

Nagyszerű ember volt, a távozása komoly veszteség. Elvesztettünk egy Magyarországot szenvedélyesen szerető embert, aki egyébként világhírre tudott verekedni (...) egy olyan területen, amely rendkívül érzékeny a modern korban, a film területén. Hogy ki mikor mit tett ellene vagy javára, azt majd egy önvizsgálat keretében mindenki elvégzi, nem hiszem, hogy ez a miniszterelnök dolga lenne

- zárta szavait.

Forrás: MTI