Nyolcvan éves korában elhunyt Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében szerdán az MTI-vel.

Elhunyt Tandori Dezső

Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

A közlés szerint az alkotót szerda hajnalban érte a halál.

Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki.

Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: írt például gyermekverset, krimit, filozofikus esszéket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Igen jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított.

Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját vehette át, 1998-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta volt a nemzet művésze.

Február 13-án reggel meghalt a magyar irodalom óriása, Tandori Dezső Kossuth-díjas költő. Döbbenetes hír, hatalmas veszteség. Költészete, prózája, műfordításai kikezdhetetlen értéket képviselnek. Sosem felejtjük őt el

– írja L. Simon László Facebook oldalán.

Forrás: MTI

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

szaboria1
Nyugodjon békében szerettük az írásait.
mariaberta
Őszinte részvétem Tandori Dezső, /és egyben Natroid/ elhunyta miatta a családnak, barátoknak és olvasóinak.
menekült
Búcsúzom, szomorú vagyok. Köszönöm, hogy voltál.

Nappali sötétség

Karácsonyra a kismedvék
Szoba-Villanófényt kaptak.
A szerkezetét kiismerték,
Egész nap villogtattak.

Húsz tucat villanás alatt
Kiforrt a medve-ítélet:
Új fényben látjuk a dolgokat,
De valahogy több sötét lett!
Commenter
Tandori Dezső: Doboz és tulipán

Kis medve jött a házba
Csokisdoboz-fedélen.
Egy tulipán lett a barátja –
Nem ritka barátság télen.

Egy fényes, hűs ablakkal
Hamar összeismerkedtek.
Ott álltak éjjel-nappal,
De főleg: egymás mellett.

A tulipán tudta: a medvét
Mért hívják Kis Doboznak…
De még így sem hihették
A kinyitást ekkora rossznak.

Kinyitottuk… Ő is várta!
De attól fogva folyton
Feküdnie kellett: állva
Potyogott belőle a bonbon.

A tulipán nyugtalan lett
A fekvő beteg láttán.
Nem érzett többé kedvet
Semmihez az ég-világán.

Mi nyomban megigértük:
„Álltok még egymás mellett!”
S ők azt felelték: „Kérjük,
Siessetek valamelyest.”

A csokit sietve megettük,
De a tulipán lehullott…
Most már fekhetnek együtt
– Vagy: most megint csak fekhetnek! –
Kis Doboz s benne a Szirmok.
:(
Lepényleső
"Nat Roid,túl élnek írásaid,s lesznek még követőid."

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.