Az Akadémia minden vagyonát elvenné a kormány, hogy egy új alapítványnak adja

Az Index megszerezte az MTA és a kormány közti múlt heti tárgyalás jegyzőkönyvét. Ezek alapján a kormány az akadémia vagyonára hajthat egy alapítványi konstrukció révén. A kutatók pedig elveszíthetik közalkalmazotti státuszokat. 

A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament. A Corvinuséhoz hasonló alapítványi struktúrát a múlt heti tárgyalásokon Palkovics minisztériumának és Trócsányi ügyvédi irodájának emberei ismertették az Akadémia vezetőivel. Ha az Akadémia belemegy, a kutatóintézetekben dolgozók elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, és a kormány a jövőben parlament szavazás nélkül dönthet a finanszírozási kérdésekről.

A parlament most hétfőn már el is kezdi tárgyalni annak az újfajta, nagy vagyonokra szabott alapítványi konstrukciónak a törvénytervezetét, melybe kivinnék az MTA kutatóintézeti vagyonát. Erről a vagyonkezelői alapítványi (trust) formáról idáig azt lehetett tudni, hogy ebben a modellben működne július 1-től az idáig állami Corvinus Egyetem. A minimálisan 600 millió forinttal létesíthető, kedvező adózást ígérő vagyonkezelő alapítványokat komoly vagyonok kezelésére hoznák létre, egyrészt nagy családi vagyonokra, másrészt, és a Corvinus és az MTA szempontjából most ez az érdekesebb: közérdekű célt szolgáló intézmény fenntartására.

Fotó: MTI

Az, hogy az Akadémia vagyonát is elalapítványosítanák, múlt szerdán derülhetett ki az MTA vezetésének. Aznap mi Lovász László MTA-elnökkel készítettünk interjút arról, hogy miben bízik még a Palkovics-féle minisztériumi tervekkel kapcsolatban, meddig tud ellenállni az Akadémia a pénzügyi zsarolástól az intézmények elvételével való fenyegetésig sok mindenről szóló változatos kormányzati nyomásnak. Lovász László már ekkor jelezte, hogy elindulnak Palkovics László minisztériumával, az ITM-mel a tárgyalások.

Szerdán kezdődtek az egyeztetések az ITM és az MTA között, melynek most az Indexhez is eljutott a jegyzőkönyve. Ez alapján ez elég egyoldalú volt, lényegében a minisztérium képviselői ismertették az alapítványi terveket az Akadémiával. Ez azt jelenti, hogy mostantól lényegében hivatalos: a kormány el akarja venni az MTA-tól a vagyonát és a kutatóintézeteit, hogy egy új alapítványnak adja azokat. 

A minisztérium részéről ennek az új vagyonkezelői alapítványi formának az előnyeiről igyekeztek meggyőzni az MTA-t, azt hangsúlyozva többek között, hogy angol és német modellen alapszik, az idáig érvényben lévő alapítványi szabályozásnál pedig azért is jobb lenne, mert kevesebb benne a megkötés, és alkalmasabb a rendes gazdálkodásra.

Hogy ez mennyire sikerült, még nem tudható: az MTA egyelőre csak meghallgatta a részleteiben még nem ismert tervezetet, arra egyelőre nem reagáltak. Az alapítványi forma azonban feltehetően inkább a kormány számára lenne jóval kötetlenebb, és nem tisztázott, hogy a kutatóintézetek és a tudomány milyen garanciákat tudna megőrizni a felkínált konstrukcióban. Ami már most valószínűsíthető:

- A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene

- A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket

- A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát

A „mai ismereteink” a magánnyugdíjpénztársak államosítása óta nem biztos, hogy mindenkinek teljesen megnyugtató. Az alapítványok működése menet közben is könnyebben módosítható: hogy mennyire könnyen, az most még előre nem látható, különféle nehezítéseket be lehet építeni a rendszerbe. A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényjavaslatot most hétfőn kezdi tárgyalni az Országgyűlés, a Trócsányi igazságügyminiszter által benyújtott javaslat szerint azonban lehet például időközben megváltozott körülményekre vagy jogszabályi követelményekre hivatkozni – a félelmek szerint könnyen előidézhető olyan helyzet, amelyben az alapító okirat módosítható.

(Index)