A romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékeztek Budapesten szombaton; tíz éve éppen ezen a napon lőttek le Tatárszentgyörgyön egy roma kisfiút az édesapjával együtt.

A romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Budapesten
Résztvevők a romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékező rendezvényen Budapesten, a II. János Pál pápa téren 2019. február 23-án. Tíz éve ezen a napon lőttek le Tatárszentgyörgyön egy roma kisfiút az édesapjával együtt. MTI/Kovács Attila

A résztvevők a II. János Pál pápa téren gyűltek össze, a szervezők – roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták – zenét és verset egyaránt tartalmazó műsorral is készültek. Az áldozatoknak elhelyezett emléktáblát lepleztek le, amelynek közelében koszorúkat, virágokat, gyertyákat helyeztek el.

Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a Deák Ferenc térre vonultak: az ott található evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be a sorozatgyilkosság áldozatainak üdvösségéért.

A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat.

Úgy fogalmazott, hogy tíz éve a vészkorszak eseményeihez hasonlók történtek, "elkezdték levadászni népünk tagjait". Ez nem történhet meg többször – jelentette ki.

Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint 2007 végén

"hadrendbe állt és megkezdte menetelését a cigányokkal szembeni gyűlölet", amikor egyenruhások vonultak fel Tatárszentgyörgyön. "Szárnyat bontott a kirekesztő retorika"

- vélekedett.

A cselekményeket felidézve jelezte, hogy a támadók sörétes fegyvereket, Molotov-koktélokat vetettek be.

Mindenre emlékezni kell, mert fontos történelmi események zajlottak – hangoztatta Hidvégi Balogh Attila.

A RomNet főszerkesztője arról is beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke többször hangsúlyozta, hogy nem felejtenek, és ezt a néhány száz fős tömeg elismételte.

A romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Budapesten
Mága Zoltán hegedűművész és zenekara játszik a romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékező rendezvényen Budapesten, a II. János Pál pápa téren 2019. február 23-án. Tíz éve ezen a napon lőttek le Tatárszentgyörgyön egy roma kisfiút az édesapjával együtt. MTI/Kovács Attila

Nem lehet megfeledkezni az embertelenségről, a gyávaságról – mondta, hozzátéve: öröm, hogy Európa sok országában együttéreznek velük, hasonló megemlékezéseket tartva.

Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz éve meggyilkolt áldozatok sírjánál.

A tárca a szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008-2009-ben kilenc településen támadtak rasszista indítékból romákra. A gyilkosságsorozatban hatan meghaltak.

A Demokratikus Koalíció (DK) szombaton azt közölte, soha nem felejthetik el, hogy az elvakult gyűlölet, kirekesztés, a rasszizmus milyen következményekkel járhat. "Soha nem felejthetjük el, hogy ártatlanoknak kellett meghalniuk az uszítás miatt. A DK elítéli a kirekesztő viselkedést. Az európai magyarok nem gyűlölködnek, a hazafiak nem tűrik a gyűlöletbeszédet, a szélsőséges nézeteket" – írták.

A Párbeszéd a tragédia évfordulóján közölte, a párt mindig is elkötelezett híve volt a társadalmi megbékélésnek, a romák integrációjának és az összetartó társdalom eszméjének. A társadalmi csoportok közügyekből való kirekesztését, a "szeretet-teljes integrációnak" csúfolt szegregációt és a kizárólag politikai hasznot célzó gyűlöletkeltést elfogadhatatlannak tartják – hangsúlyozták

A Liberálisok közleményben szólították fel a kormányt, hogy nyilvánítsa nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját.

"Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt"

- olvasható a közleményben.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét: hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig 13 év fegyházbüntetést szabtak ki.

(MTI)

10 hozzászólásarrow_drop_down_circle

leoon
Mikor lesz emléknapja, vagy megemlékezés azokról az áldozatokról,akiket a romák megerőszakoltak,kiraboltak,megöltek,vagy megnyomorítottak,puszta erő demonstrációból,/kozma/ vagy megélhetés okán??? Sajnos több a joguk,mint a kötelességük,és ezt még támogatják civil szervezetek,szégyenletes!!
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
human
@vacsi: Fontos, hogy a megemlékezésekkel a magyar-cigány együttélés még nem fog javulni. De ez már a politikusok dolga lenne 30 éve és ez bosszant rohadtul, hogy semmit nem csinálnak ezen a téren. Választások előtt bográcsoztatnak, ajándékoznak és ennyi. Ami működő projektek vannak azok azonnal megszűnnek amint elfogy az EU-s pénz rá.
Ha valódi a jobbik néppártosodása, akkor nem is ők, hanem a Mi hazánk mozgalomtól kellene inkább tartani. A jobbik radikálisai oda igazoltak át az elmúlt hónapokban. Pont ezért álságos, hogy míg a kormány rasszistázza a jobbikot addig a kormány média többet szerepelteti a Mi hazánk képviselőit, mint a jobbikot.
human
@human: jav: "De ez már a politikusok dolga lett volna 30 éve"
Eladott Ország
Magyarországon kétféle ember él. Az, aki a brancshoz tartozik és az, aki nem. Brancshoz tartozik mindenki, aki valamiért Orbán Viktor személyes védelmét élvezi. Ilyen Farkas Flórián, aki ellen nem indul nyomozás, annak ellenére sem, hogy a magyar roma társadalom felzárkózásának esélyét lopta el. Ő a felelőse a Híd a munka világába programba bekerült 5 millárd forint uniós forrás elherdálásának, szétlopásának. Ebből a pénzből kétszázmillió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. Vásároltak még irodabútorokat bruttó 31 millióért és informatikai eszközöket bruttó 21 millióért. További 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is írattak, az egyiket 19, a másikat 31 millióért. Egyetlen egy roma ember sem jutott munkához a program kapcsán, kivéve Farkas Flóriánt. Ő vélhetőleg jól járt. Ez a tanulatlan, iskolázatlan roma ember megfogta Orbán Viktor lábát és a mai napig élvezi gazdája védelmét. Azt teszi nyilvánvalóvá Orbán Viktor, hogy gond nélkül lehet lopni, bármit meg lehet tenni, ha ő fogja az illető kezét, akkor ebben az országban nincs olyan ügyész, bíró, nyomozati szerv, aki árthatna a bűnösnek. Azt üzeni, hogy ha ő nem akarja, nincs nyomozás, nincs számonkérés, semmi nincs. Azt üzeni, hogy ő, Orbán Viktor mindenki és minden felett áll, az ő szava erősebb a jognál, a törvényeknél. Azt is üzeni ezzel Orbán Viktor, hogy a magyar roma közösség értéktelen, bármikor szemétre dobható kacat. Farkas Flórián megszolgálta a bérét, amikor az előző választásokkor mozgósította a romákat és meggyőzte őket, hogy a Fideszre szavazzanak. Ennyire rohadtul egyszerű ez. A cigány emberek szavazata kell a kormánynak, de ők maguk nem kellenek. Ha élnek, ha halnak, nem számít. Ahogy ők nem fontosak, csak a szavazataik. Mága Zoltán és népes zenekarának, pedig lehet gyantázni a vonót.
magyarbakancs
2006. október 15-én Szögi Lajos (44) tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár két kisebbik lányával, Emesével (14) és Zsófival (5) a közeli Vámosújfaluba tartott. Délután fél négykor, Olaszliszkán áthaladva a közlekedési szabályokat betartó tanár autója előtt átszaladt az úttesten egy helyi kislány, Kitti (11); s ennek következtében az út melletti vízelvezető árokba esett. A média többször tévesen tájékoztatta a közvéleményt úgy, hogy a tanár kocsijával a kislányt elsodorta. A valóságnak megfelelően a vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy: „a jármű nem ütötte el, a visszapillantó tükörbe sem akadt bele és az autón sodródási nyomok sem maradtak vissza”.[3] Szögi Lajos megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek, de az autóból kiszállni már nem tudott, mert addigra a lány bátyja a kocsihoz rohant, és annak motorháztetejére felugorva, ököllel a szélvédőre ütött, ami betört. Szögi Lajos ekkor megpróbált az autóval elindulni, de nem tudott, mivel ekkora odaért a kislány apja, még fiatalkorú bátyja és további három rokona, akik együttes erővel kirángatták a kocsiból a férfit; majd ütlegelni, rugdosni kezdték. Ezalatt Kitti anyja kicsivel távolabbról – bujtogatva az ütlegelőket – azt kiabálta, hogy „Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”,[4] holott esése után a lány a házuk udvarára beszaladt, és éppen „balesetének” hírét vett anyjának címezve mondta: „Ne sírjál anya! Élek!”. A későbbi harmad- és negyedrendű vádlottak családjában évekkel korábban történt egy halálos kimenetelű baleset, hasonló körülmények között. Emiatti felindulásukkal próbálták az azonos rokoni körbe tartozó (gyanúsított, majd terhelt, végül elítélt) elkövetők utólag megmagyarázni, hogy emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló és közmegbecsülésnek örvendő többgyermekes családapára és tanárra közel 100 ütést és rúgást mértek. A legtöbb rúgást a kislány bátyja követte el, egy másik rokon pedig nekifutásból rúgta fejbe Szögi Lajost. Kitti apja az udvarba is beszaladt, ahonnan egy...
vacsi
@human: Ezt nem tudtam, kösz az infót!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.