Az átlagos nyugdíj 134 ezer forint volt Magyarországon

@kereső: Én ugy emlékszem, hogy a nyugdijat továbbra is a ONYF számolja ki és ennek az összegnek a kifizetése lett volna az Általad irt arányokban... bár tévedhetek is.

Akkor,aki ezek után éhen hal vagy kilakoltatják az megélhetetlen?

@eszegfu: 1988 után valorizálták a alacsony béreket nyugdíj számításhoz.. De annak előtte maradt a régi. Aztán jöttek a 90-s évek, a degresszív számítással, amikor jóval alacsonyabb alappal számoltak, mint a járulék fizetés alapja volt.
Akkor lenne valós a statisztika, ha sávosan számolnák az átlagot. mert van egy szűk réteg több százezres nyugdíjjal, de magas a 100 ezer alattiak aránya. Ahogy múlnak majd az évek, növekedni foga a számtani átlag, mert többen lesznek a magas nyugdíjasok. Igaz, a minimálbéresek lehúzzák majd.
A svájci indexálás elvételével, és a mag infláció számítással a jelenlegi nyugdíjak vásárló értéke csökken, és egyre szélesebbre nyílik az olló az átlagbér, valamint a nyugdíj között.
Tudod, már vitafórumot nyitottam a gáz és a villanyórával, hogy miután egyedül maradtam, szíveskedjen a fele fogyasztást mérni, de nem jártam sikerrel. Szerintük mindegy hányan ülünk a fűtött szobában a lámpa alatt.

@Nessy: Igazad van... Én még olyasmire is emlékszem, hogy pl. az én nyugdijam megállapitásánál a bruttóból indultak ki, majd 4 év mulva a férjem nyugdijánál már az SZJA-val csökkentett bérből. Egyébként tényleg nem érdekel, hogy milyen "maginflációból" indulnak ki, meg hogy számolnak, mert tény, hogy a nyugdijnál erőteljesebben növekednek az árak, szerintem is kisebb a vásárló értéke.

@eszegfu: 03:10,19:01.
Nem tudom, hogy milyen számitási módot alkalmaztak volna a nyugdijra a manyupok, de a jelenlegi állami nyugdijszámitást semmiképpen sem lehetett volna alkalmazni.Azt sem tudom, hogy volt-e már erre kidolgozott-előirt számitási mód. Hiszen azok,akiknek ott volt a pénze, még igen messze voltak-vannak a nyugdijkorhatártól.Ez már nem a felosztó -kirovó metodika alapján történhetett volna, ott mindenkinek egyéni számlája volt-és az szerintem független a ledolgozott évektől.A nyugdijbalépéskor felhalmozott összeget kellett volna járadék-ill. egyösszegű kifizetésként kiosztani.Mindenkinek egyénileg. Hiszen a különböző pénztárak között is eltérések voltak, az elért hozamokban. Gondolom, hogy a várható élethossz is meghatározó lett volna a kiifizetéskor. És ami a lényeg- a maradvány örökölhető lett volna. Most ha valaki meghal ,amikor épp betölti a korhatárt- sok,sok ilyen van, az évek során befizett összeg visszaszáll a költségvetésbe-mivel már nincs "gazdája"!!.,azaz nem a nyugdijkasszában marad.

@kereső: Tényleg nem vitázni akarok Veled sem... csak beszélgetünk... Én ugy emlékszem pedig, hogy az "állam" számolta ki a nyugdijat és annak idején 75 %-át kapta volna az államtól. A MGNY pénztárak szabályzatában pedig rözitették a járadék számitást, aminek elemei a megtakaritott összeg és a várható élethossz volt. A várható élet hossza is érdekes... a m.o. átlag életkor nőknél majdnem 79, a férfiaknál 72,5 év, u.akkor a nyugdijkorhatár 65 év. Akkor a nőknél pl. 14, mig a férfiaknál 7,5 évre osztották volna el, igy ha valaki tovább élt, akkor már hiányzott a nyugdijának az 1/4 része. Eredetileg örökölhető is volt. Véleményem szerint akkor is ezt a "vonalat" kellett volna erősiteni -- ez lenne az igazi öngondoskodás -- kevesebb lenne a ktv. terhe...több lábon állna a nyugdij rendszer, ahelyett, hogy itt évek óta riogatnak, hogy pár évtized mulva már nem lesz állami nyugdij. Közben évről évre várjuk a nyugdijemelést, a kormány meg igyekszik "megnyirbálni", mint pl. a gyerektelen embereknek kevesebb legyen a nyugdija. Pedig, ha a ktv-be folyik be az emberek nyugdijjáruléka, akkor bizony biztositani kellene a mindenkori kormánynak a nyugdijat. Tényleg nagyon nagy baj volt a MGNY pénztárak "szétverése"... megettük ma a jövőnket.