Kismértékben csökkent a nyugdíjasok száma tavaly januárhoz képest.
A Világgazdaság a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján írta meg, hogy idén januárban
2 156 622 nyugdíjellátást folyósítottak, vagyis 6443 fővel kevesebben kaptak nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, mint egy évvel korábban.
Az MTI szemléje szerint minimális csökkenés mögött nem annyira demográfiai adatok húzódnak meg, inkább a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése.
A 2,15 millió nyugdíjas közül öregségi ellátást 2 031 674 biztosított kapott, 2019 januárjában az átlagos ellátás összege pedig 134,9 ezer forint volt.
Az öregségi nyugdíjasok között januárban 159,2 ezer olyan nőt tartottak nyilván, aki a negyvenévnyi szolgálati idő elérésével – még nem érve el a nyugdíjkorhatárt – vonulhatott nyugdíjba.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
(MTI)
20 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Akkor lenne valós a statisztika, ha sávosan számolnák az átlagot. mert van egy szűk réteg több százezres nyugdíjjal, de magas a 100 ezer alattiak aránya. Ahogy múlnak majd az évek, növekedni foga a számtani átlag, mert többen lesznek a magas nyugdíjasok. Igaz, a minimálbéresek lehúzzák majd.
A svájci indexálás elvételével, és a mag infláció számítással a jelenlegi nyugdíjak vásárló értéke csökken, és egyre szélesebbre nyílik az olló az átlagbér, valamint a nyugdíj között.
Tudod, már vitafórumot nyitottam a gáz és a villanyórával, hogy miután egyedül maradtam, szíveskedjen a fele fogyasztást mérni, de nem jártam sikerrel. Szerintük mindegy hányan ülünk a fűtött szobában a lámpa alatt.
Nem tudom, hogy milyen számitási módot alkalmaztak volna a nyugdijra a manyupok, de a jelenlegi állami nyugdijszámitást semmiképpen sem lehetett volna alkalmazni.Azt sem tudom, hogy volt-e már erre kidolgozott-előirt számitási mód. Hiszen azok,akiknek ott volt a pénze, még igen messze voltak-vannak a nyugdijkorhatártól.Ez már nem a felosztó -kirovó metodika alapján történhetett volna, ott mindenkinek egyéni számlája volt-és az szerintem független a ledolgozott évektől.A nyugdijbalépéskor felhalmozott összeget kellett volna járadék-ill. egyösszegű kifizetésként kiosztani.Mindenkinek egyénileg. Hiszen a különböző pénztárak között is eltérések voltak, az elért hozamokban. Gondolom, hogy a várható élethossz is meghatározó lett volna a kiifizetéskor. És ami a lényeg- a maradvány örökölhető lett volna. Most ha valaki meghal ,amikor épp betölti a korhatárt- sok,sok ilyen van, az évek során befizett összeg visszaszáll a költségvetésbe-mivel már nincs "gazdája"!!.,azaz nem a nyugdijkasszában marad.
Új hozzászólás