Az Alkotmánybíróság kedden délelőtt 11-kor hirdet ítéletet a túlóratörvénnyel kapcsolatban. A túlóratörvény miatt független képviselők (Bősz Anett, Hadházy Ákos és Szél Bernadett) mellett a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói fordultak az AB-hoz. Arra hivatkoztak, hogy a Munka Törvénykönyvét és más munkaügyi jogszabályokat szabálytalanul módosított a parlament, ezért a módosítás formai ok miatt – közjogilag – érvénytelen. Az ellenzék érdemi, tartalmi kifogásokat is benyújtott, ám ezeket az AB majd később, elkülönítetten tárgyalja – írja az Index.
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán
- mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.
Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek.
Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.
Az Ab elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.
Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.
Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki, például felszólalásával húzza az időt.
Az Ab szerint a törvényhozás ésszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.
Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.
Az Ab leszögezte:
az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.
Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.
Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre.
A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének.
A szavazás módjában sem talált kifogásolnivalót a testület
A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások "kártyás üzemmódban" történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.
Az Ab rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.
Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.
Az Ab határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján.
28 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hol van már az az Alkotmány... Van helyette iPad-en gyártott gyurmagombóc...
Pedig ugyebár eddig a hihetetlen mértékű pártatlansàg volt rá jellemző. Még inkább kicsit balra lejtett.
Vagy mégsem?!?!?
.
Hiszen nem egyéb, .. c i n k o s t á r s a ..a HATALOMMAL VISSZAÉLŐ "falusi gyerek"-nek.
.
Miért is! Emlékezzünk:
.
""""A Horn kormánynak is megvolt a "kétharmados felhatalmazása", de önkorlátozó módon nem élt vele, hanem négyötödhöz kötötte az alkotmányozást. Érdekes módon, ezzel egyetértettek az akkori ellenzéki pártok, például a Fidesz és a KDNP. Orbán Viktor sem tiltakozott, hogy kedves Horn Gyula, kétharmados felhatalmazásod van, kutya kötelességed alkotmányt elfogadni, akkor is, ha mi nem értünk vele egyet. Na ezt a korlátot törölték el, hogy lényegében egyetlen politikai erő, minden kompromisszum és egyeztetés nélkül, egymaga dönthessen. """"
.
Minősíthetetlen .. d i s z p i n t y e k, megszegik az ESKÜJÜKET egy POLITIKAI SZÉLHÁMOS mesterkedése felett SZEMETHÚNYVA, melynek következtében fenntartják 9. éve a K Ö Z J O G I a n a r h i á t!!!
.
uploads.disquscdn.com/images/8e3e877c82787d60a728bd055186a5d68523c9f1a0f0dba4999b8fe9adb483d2.jpg?w=600&h=339
youtu.be/HQL6EGdvQDU
Érdekes lenne az indoklás ellenkező esetben.
Szerintem, a 4/5-ös alkotmány-módosítási törvényt a 2/3 nem törölhette volna el, nem írhatta volna át 2/3-os változtatási módra.
Bele se merek gondolni mi lenne az európai demokráciával, ha a magyar “tákolmányt” alkalmazná...brrr.
Jól érzékeli!
.
---- Eltemetett demokrácia – Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint államcsíny történt
.
www.vasarnapihirek.hu/fokusz/eltemetett_demokracia_voros_imre_volt_alkotmanybiro_szerint_allamcsiny_tortent
.
Egy, két "fecske" nem csinál "demokráciát", a többiek KUSOLNAK!
"Magyarország elveszett"
Új hozzászólás