Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak.

Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét.

Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása "az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg" – fogalmaztak.

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.

A hívek könyörgése után a pap a nagyböjt ötödik vasárnapján, az úgynevezett feketevasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak előtte – olvasható az MKPK közleményében.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.

Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell.

A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt

- tették hozzá.

Forrás: MTI

Címlapi kép: MTI/EPA/MARTIN DIVISEK

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Lepényleső
Minket ki vált meg ezek kezéből,az Úr,ha elvisz erről a földről?
verőce21
Nyolcan voltak, kettős sorban meneteltek. Középen a kerióti, oldalán egy bicegő egyénnel, aki a fáklyát vitte. A római birodalom idejében ritkán volt alkalma a templomi őrségnek hivatalosan katonáskodni, és parádézni, most bizonyos elégültséggel lépdeltek, hogy feltűnés nélkül letartóztassanak egy embert, arimátiai József kertjében, közel a Kedron patakhoz – egy embert, aki Názáretben született, ács volt, mint az apja, és néhány napja rendzavarást keltett Jeruzsálemben. És mert közeledett a pillanat, amikor csütörtökből péntek lesz, még a sötétben akarták elvégezni, pirkadás előtt, ahogyan a parancs szólt.
Rendkívüli ez az éjszaka...

- Adtál neki pénzt?
- Keveset. Nem fog belőle temetőkertet vásárolni, hogy élete végéig csendben megéljen.
- Elárulja, mert gyűlöli?
A Főpap horkanásszerűen felnevetett.
- Nem gyűlöli.
- Akkor miért árulja el?
Annás főpap hallgatott, mint aki tűnődik, aki egy hosszú élet gyakorlatában megtanulta, hogy a végzettel és az emberekkel nem érdemes vitatkozni.
- Mert belement az ördög.

Éjfél már elmúlt, de Annás szemét kerülte az álom. A titkár már hortyogott az előszobában, ahol ünnep előtti éjszaka aludni tért, de a Főpap ideges álmatlanságban szenvedett. Nyitott szemmel hevert és számolta a nap tennivalóit. A kerióti hajnalban elhozza a Templomba a rendbontót. Rögtön ítélni kell, a kivégzés nem maradhat ünnepnapra... A rómaiak nem tagadhatják meg a keresztet, az ember, aki felzavarta a népet, megsértette a római felségjogokat is. Meghirdette, hogy Ő lesz Júdea királya…Kajafást is figyelmeztetni kell, hogy óvatosan fogalmazzon, amikor meghirdeti a húsvétkor szokásos kegyelmezést, nehogy a názáretit szabadon bocsássák…El kell rejteni a tömegben néhány embert, aki majd kiabál, hogy feszítsd meg…!
Mindenesetre jó, ha holnapra eggyel kevesebb lesz, aki rendetlenséget csinál az országban…
Csizmás Kond
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek !

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.