Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában 2019. április 18-án. A szertartás alkalmával újítja meg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága papi ígéretét. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A bíboros hangsúlyozta:
annak is a javát kell akarnunk, akivel nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van, de e nélkül aligha jöhet létre párbeszéd.
Erdő Péter szerint
Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban alig.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte: a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is.
Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a 70-80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés.
Rámutatott: a vallásgyakorlat nemcsak a vasárnapi templomba járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben "nálunk arról, aki harmincszor megy el", mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a vallását.
Hozzátette:
nagy ünnepek táján, karácsonykor, a húsvéti időben az is eljön, aki máskor nem szokott, ezért fontos, hogy úgy fogadjuk az embereket és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék, "itt életünk legmélyebb kérdéseiről van szó".
Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 450 hittanár dolgozik az iskolákban, akik "csakis a fiatalokkal vannak kapcsolatban". Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi foglalkozásokra.
Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is, hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba
- jegyezte meg.
Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a számokat nézve biztos, hogy most többen vannak beíratva katolikus hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra
- mondta a főpásztor.
Hozzátette: igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal, nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok "odataláljanak" a templomba.
A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva felidézte: a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során egy a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora legyen egy-egy templom.
Kifejtette, ez a felelősségvállalás a második világháború után, de legkésőbb 1951-ben megszűnt. Az egyháznál maradt tehát az épületállomány a fenntartás fedezete nélkül. "Azóta igyekszünk mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni", és természetesen a városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor – mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam hozzájárul az épített örökség fenntartásához.
Elmondta, jelentős állami támogatásokat kapott az egyház, emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1 százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak, szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására. Így lassanként megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő templomok.
Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkálatairól is.
Mint mondta, nagy lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái, már zajlik az előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus monstranciája (úrmutató, szentségmutató) és zeneművek is születtek a rendezvényre.
Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak Budapesten, hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és végigjárják a tervezett események helyszíneit – mondta Erdő Péter.
Forrás: MTI
Igaz, önök nem vitatkoznak. Viszont a papok a szószékről az igét nem "in nomine Domini", hanem Orbán nevében, és érdekében hirdetik!
Nincs olyan ünnep, amikor is a szentbeszédben ne szerepelne a migráció. Választás előtt meg egyenesen párt nagygyűlés lesz a szent miséből!
Tudjuk, hogy egy megtért bárány sokat ér, de ez a "bárány" nem megtért, hanem kihasználja, felhasználja a vallást a saját érdekében.