A közelgő európai parlamenti választás a migráció támogatóinak és ellenzőinek küzdelme, valamint annak megmérettetése lesz, hogy az európai egyesült államok vagy a nemzetek Európájának támogatói kerülnek-e többségbe – jelentette ki Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott Pozsonyban, miután az európai parlamenti választásokról egyeztetett a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) vezető politikusaival szerdán.
Fotó: Youtube
A miniszterelnöki megbízott az MKP politikusaival folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: sorsdöntő lesz a májusi európai parlamenti választás, mert több az Európai Unió (EU) jövőjét érintő kulcsfontosságú kérdésről is döntés születik. Kifejtette: ilyen kérdés, hogy az EU képes lesz-e újradefiniálni magát a globális világban, valamint az is, hogy
lesz-e ereje arra, hogy ne csak a nagy többségükben illegálisan a kontinensre kerülő bevándorlókkal foglalkozzon, hanem a több, mint ötven milliós csoportot alkotó őshonos kisebbségek problémáival is.
Szili Katalin leszögezte: a magyarság számára rendkívül fontos, hogy képviselői tovább tudják vinni azokat az őshonos kisebbségeket érintő témákat, amelyeket sikerült az elmúlt években az EP asztalára tenni. A miniszterelnöki megbízott a májusi voksoláson való részvételre buzdítva leszögezte:
lehetővé kell tenni, hogy a Kárpát-medencéből minél több magyar képviselő jusson az EP-be, s ezért azoknak a magyar választóknak kell tenniük, akik fontosnak tartják saját biztonságuk illetve Európa keresztény gyökereinek megőrzését és a nemzeti témák napirenden tartását.
Menyhárt József, az MKP elnöke ugyancsak az EP választások eredményeinek várható következményeit hangsúlyozta, rámutatva: az EU-nak orvosolnia kell az őshonos kisebbségekkel szembeni súlyos adósságát, annál is inkább, mert ez az unió lakosságának több, mint tíz százalékát érinti.
"Bár a kulturális identitás nagyon meghatározó mind az egyén, mind a közösségek életében, ez az EU politikáiban és jogszabályaiban ez nem köszön vissza"
- mondta a felvidéki magyar párt elnöke, példaként hozva a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amelyet az Európai Bizottság 2013-ban először elutasított, majd a luxemburgi uniós törvényszék döntése után kénytelen volt mégis bejegyezni.
Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője és képviselőjelöltje a téma kapcsán leszögezte: a magyarok nem 2004-ben léptek be Európába, hanem ezer évvel ezelőtt, de látni kell, hogy a mostani Európában problémák is vannak, s eurorealistaként a felvidéki magyar párt ezeknek a problémáknak a megoldását nem pedig szőnyegalásöprését tűzte ki célul.
(MTI)
A Sargentini jelentés 12 pontba szedhető. Ebből egyetlen pont szól a migrációról. Orbánék a többi 11 bűnt próbálják elfedni ezzel az egy témával
(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a gazdasági és szociális jogok.