Alkotmányt sértene az Akadémia államosítása

A kormány MTA-s kutatóintézeti államosításról szóló előterjesztése sérti az Alaptörvényt több helyen is, mondja ki a Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása, és eltér a tárgyalásokon kidolgozott kompromisszumos javaslattól.

Kedden napvilágra került a kormány jogszabálytervezete az MTA kutatóintézeti átalakításáról. Ebből az olvasható ki, az MTA-tól elveszi a kormány a kutatóintézeteket, hivatalosan használatba adja, gyakorlatilag államosítja. Az irányításuk és finanszírozásuk kormányszervek alá kerülne. A kutatóintézeti cégek pedig ezentúl magáncégekben is szerezhetnének tulajdonrészt, valamint a tudományos-innovációs felfedezéseik magáncégek tulajdonába kerülhetnének, így válhatna a közpénz ezen a területen is magánpénzzé.

Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa csütörtök reggel közleményt adott ki a tervezetről. A lényeg: az köszönőviszonyban sincs az MTA–ITM-tárgyalások során kialakult kompromisszummal, és

"veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát".

Emellett a kormány által lépten-nyomott hivatkozott német modellel, a független finanszírozású Max Planck-modellel is szöges ellentétben áll.

"A tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt.

A javasolt törvénymódosítások nem biztosítják a kutatóhálózat jövőbeli alapfinanszírozását, alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül.

A módosítások szerint az intézményhálózatot felügyelő és irányító testület elnökén túl annak tagjait is a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Ez a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka. Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele" – sorolja a közlemény a kifogásokat.

A kutatóintézeti hálózatba a jelen előterjesztés szerint sima többséggel lehetne mindenféle korlát nélkül új intézeteket, alapítványokat betenni.

"A kutatóhálózat tudományos működésének autonómiáját kérdésessé teszi, ha a kutatóhálózat titkárságának gazdasági vezetőjét a felelős miniszter nevezi ki."

"Mindezek alapján az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára."

Forrás: hvg.hu