Június másodikán van a pedagógusnap: hagyományosan ekkor köszöntik a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat.

Ha találkozik egy tanárral – köszöntse fel!

A köznevelésben mintegy 145 ezer tanító, tanár, óvodapedagógus, a felsőoktatásban csaknem 20 ezer oktató dolgozik.

Magyarországon 1952 júniusa óta köszöntik a pedagógusokat, akkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket.

Pénteken a fővárosban tartott ünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Bódis József oktatási államtitkár az oktatási-nevelési területen végzett kiemelkedő munkáért járó Eötvös József- és Apáczai Csere János-díjat, a kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért odaítélhető Brunszvik Teréz-díjat, valamint a gyerekek harmonikus személyiségformálásában kiemelkedő munkáért adományozható Németh László-díjat nyújtott át.

Kásler Miklós ünnepi beszédében kiemelte: a pedagógusokon múlik az oktatás minősége, ők tudják átadni a következő nemzedéknek mindazt, ami "szép és értékes", és ha nem is tudják pótolni a család nyújtotta biztonságot és szeretetet, de ki tudják egészíteni azt.

Forrás: MTI

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Bástya Béla Elvtárs
Szakály Dezső:

TANÍTÓ VAGYOK

Tanító vagyok, magyar tanító.
Másnak nem sokat mond ez a két szó,
de nekem minden. Maga az élet.
Múlt, jelen, jövő. Biztos ígéret
arra, hogy népem mellett állhatok,
és dolgos embereket formálhatok.

Embert, alkotót, aki víg s szabad,
szenet fejt, tervez, szánt, vet és arat,
házakat épít, gyógyít, muzsikál-
álnoksággal, rosszal, bajjal perbe száll.
Embert, ki Úr lett a Világ fölött,
s ember maradt az emberek között.

Tervem csak egy van, állandó s örök:
-ha a nap süt rám, ha a menny dörög-
vetni a magot, a gazt irtani,
az ifjú embert úgy tanítani,
ege, ha borul vagy ha kiderül,
szeresse honát „rendületlenül”!

Ez az én tervem, hitvallásom is.
Esküt tettem rá, és azt tartom is.
Egy nemzedéknek fogom a kezét,
figyelem féltőn az ütőerét.
Egy nemzedéknek, mely mint a szökő ár
újra, szebbre tör, s emberségre vár.

Ha szíve dobban, azt is érzem én.
Ha könnye csordul, az is az enyém.
Örömét, búját osztva viselem,
így, csak így teljes az én életem.
Érettük élek, érettük halok,
mindenkor, mindig tanító vagyok.
Mindenkor, mindig az is maradok!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.