A bezárt újpesti kórházról, a környezetvédelemről és a kormány által meghirdetett gazdasági akciótervről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Varju László (DK) a 2010-ben felújított, majd 2012-ben bezárt újpesti Árpád Kórház újranyitását szorgalmazta. Ha egy újpesti balesetet szenved és gyors ellátásra van szüksége, akkor legközelebb a Honvédkórházba tudják vinni, abba az intézménybe, amelynek sürgősségi osztályán orvos- és ápolóhiány van – mondta. Az ellenzéki politikus értelmetlennek minősítette az intézmény bezárását, amit előbb hajléktalanszállóvá, most pedig munkásszállóvá alakítanának át.
Követelte annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely alapján munkásszálló lenne a kórházból. Az egyéniben Újpesten megválasztott Varju László azt mondta a kormánypártiaknak: önök itt nem Varju Lászlóval, az egykori nagyüzemi munkással, a bányásszal beszélnek, hanem Újpest népével.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő elfelejtette megemlíteni, hogy államtitkár volt a Gyurcsány-kormány alatt, amikor 600 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el és több fővárosi kórházat is bezártak.
2010 előtt elvették az újpesti emberek egészségügyi ellátásának fejlesztésére szánt pénzt és odaadták a baloldali kormányok legnagyobb korrupciós ügyére, a négyes metró építésére – mondta. Hozzátette: az újpesti betegellátásból 2010 előtt 3,5 milliárd forintot vontak ki.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a környezetvédelmi világnap apropóján arról beszélt, hogy a Fidesz szerint a klímaváltozás egy Soros György által kitervelt összeesküvés. Bírálta, hogy a Fidesz megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot, szerinte ma a kormányon belül a környezetvédelem súlytalan és nincs gazdája.
Elmondta, jelenleg a magyarországi természet legnagyobb ellensége a Fideszen kívül a kiemelt beruházásokat érintő törvény, de a kormány Brüsszelben is inkább a német autógyárak érdekét védi. Közölte, a Párbeszéd ennek a "környezetpusztításnak" véget vetne, önálló környezetvédelmi minisztériumot hozna létre, zöldombudsmant nevezne ki.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált az elhangzottakra, hogy az európai parlamenti választás eredményét látva a Párbeszéd tervei sokáig csak álmok maradnak.
Az államtitkár beszámolt azokról a programokról, amelyeket a minisztérium indított a környezettudatos nevelés érdekében. Példaként említette az ökoiskola-, a zöldóvoda- és a Ments meg egy kertet!-programot.
Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a Fidesz a környezetre csak mint feláldozható erőforrásra tekint: a multik érdekében feláldoz mindent, kizsákmányolja a dolgozókat és helyrehozhatatlanul károsítja a környezetet. Hozzátette: a Fidesz még büszke is rá, hogy elszabotálja a klímaváltozás elleni küzdelmet, újabban ugyanis előszeretettel beszélnek arról, hogy a klímaváltozás csak kitaláció, a klímavédelem érdekében fellépő politikusok és civilek pedig egy háttérhatalmat szolgálnak.
Az ellenzéki politikus szerint nincs több idő, most kell cselekedni, most még meg tudják hozni a szükséges döntéseket. Ha ez elmarad, az egyetlen védekezési eszközük az alufólia sisak lesz – hangoztatta.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, egyetlen fideszes politikus szájából sem hangzott el a klímaváltozás tagadása. A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet – rögzítette.
Beszélt arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon 2016-ban alatta maradt a válság előtti szintnek, holott a GDP már jócskán felülmúlta a válság előtti gazdasági teljesítményt. Ez is bizonyítja, hogy a kormány sokat tett ezen a területen – mondta. Beszámolt a nemzeti energia- és klímatervről és a napelemparkok kapacitásának növeléséről.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a gazdaságvédelmi akcióterv egyes elemeit, például a foglalkoztatásra rakódó terhek csökkentését támogatásáról biztosította. Szorgalmazta ugyanakkor, hogy az áfacsökkentés ne csak a szálláshelyekre terjedjen ki, hanem például a gyermeknevelési cikkekre is.
Hajmeresztőnek nevezte azonban a munkásszálló-építés segítését. Nem az alacsony magyarországi bérekkel kell idecsábítani sem a tőkét, sem a munkaerőt, mert annak lakosságcsere a vége – tette hozzá. Valóban azt hiszik, hogy a magyar gazdaság megmentése az idegen munkaerő importján alapul? – firtatta.
Szerinte a magyar falvakban hatszázezer ember van, aki vagy a fekete-, vagy a szürkegazdaságban dolgozik. Ezeknek az embereknek kellene segíteni – mondta.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, semmilyen lakosság- vagy népességcsere, betelepítés nem folyik Magyarországon. Reményét fejezte ki, hogy az EP-választáson elért hat százalékos eredmény elgondolkoztatja a Jobbikot és befejezi "hangzatos hazugságait".
A gazdasági akciótervből az államtitkár kiemelte a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amellyel tovább mérséklődik a munkaerő költsége. Szólt arról is, hogy sikeres volt a közfoglalkoztatási program, 2016-hoz képest az idei első negyedévre 100 ezerrel csökkent a programban részt vevők száma, ők a nyílt munkaerőpiacon találtak állást.
Addig is mindenki kezdjen el barátkozni a gondolattal, hogy megérhetjük azt a csúfságot, amikor hosszabb várólista lesz a fodrászhoz, vagy a villanyszerelőhöz, mint egy csípőprotézis műtétre.