Nem nagyon akarja kiadni a KSH a létminimum-számítás adatait

Pénzért sem hajlandó kiadni a létminimum számításához szükséges valamennyi adatot a szakszervezeti kutatóknak a Központi Statisztikai Hivatal – írja a Népszava.

A Népszava cikke szerint a Központi Statisztikai Hivatal már pénzért sem hajlandó kiadni az összes olyan adatot, amelyekből a létminimumot ki lehetne számítani. 

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint június 19-én, szerdán délelőtt hozza nyilvánosságra a Policy Agenda "a létminimumra és társadalmi minimumra vonatkozó, előzetes adatait – igaz, kizárólag az infláció alakulását tudták pontosan figyelembe venni, a számításhoz hagyományosan használt másik adatbázist csak becsülni tudták, mert nem adja át nekik azt a Központi Statisztikai Hivatal."

Ráadásul a kért adatokat – amiket csak pénz ellenében ad át a statisztikusoknak a KSH – egyre később adták át a kutatóknak. Emiatt a létminimum-számítással is egyre később tudtak a nyilvánosság elé állni: 2016-ban még április végén, 2017-ben már május 25-én, 2018-ban pedig május utolsó napján. 

Idén a KSH-tól azt közölték a Policy Agenda munkatársával, Kiss Ambrus kutatásvezetővel, hogy a 2018 májusában rögzített felmérésükből a kimutatás csak év végére készül el, nyers adatot viszont nem adnak ki. 

A KSH 2015-ben szüntette be a létminimum-számítást (mondván az nagyon a mélyszegénységre utal), ám a szakszervezeteknek a bérharcban szükségük van azóta is a jól használható adatokra, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felkérésére, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával a Policy Agenda készíti el ezeket a kimutatásokat évről évre.

Kiss Ambrus kutatásvezető szerint elképesztő, hogy a KSH másfél éves kutatómukára hivatkozik most, pedig anno néhány hét alatt elvégezték a munkát. Szerinte ezzel a KSH hosszabb távon azt akarja elérni, hogy senkit ne érdekeljenek ezek az adatok.

Kordás László, a MASZSZ elnöke egyenesen adathamisításnak nevezte a KSH eljárását. Ha nem kaphatják meg a fogyasztási felmérést, ami segítségével lehet jól kiszámolni az átlagbérek valós növekedését, akkor eleve rossz esélyekkel ülnek le a kormánnyal tárgyalni.

"Az adatok ilyen blokkolását a szakszervezeti vezető azért is nagy gondnak tartja, mert ezen a példán felbuzdulva egyre többször tagadják meg a nagyvállalatok is, hogy gazdálkodási adatokat adjanak át a helyi szakszervezeti vezetőknek a bértárgyalások előtt. Másrészt a minisztériumok is csak a már „feldolgozott”, az érdekvédők szerint kozmetikázott adatokat osztják meg velük, a tiszta valóságot megmutató nyers számokat nem adják ki" – áll a cikkben.