Szoba-ügy: soron kívüli beszámolót kér az MTA vezetése

Soron kívüli beszámolót kér az MTA vezetése a Sztakitól a szív alakú ággyal berendezett szobával kapcsolatban – tudta meg az RTL Klub Híradója. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint "a kormánymédia azért most veszi elő az ügyet, mert nem tudják megindokolni, miért kell elvenni az MTA kutatóintézeteit."

A szobaügy pénteken robbant ki, amikor a Ripost arról írt, "kéjbarlangot" rendeztek be az MTA egyik kutatóintézetében, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (Sztaki) – írja a 444.hu.

A Ripost néhány másodperces videójában egy jakuzzi és egy szív alakú ágy látható.

Másnap a Sztaki közölte, valóban létezett ilyen szoba, de az nem kéjbarlang volt, az intézmény jelenlegi vezetése pedig már fel is számolta azt.

Szexuális együttlétekre berendezett helyiség nem létezik és soha nem is létezett a SZTAKI egyik épületében sem. Tény, hogy évtizedekkel ezelőtt a kutatóintézet egy korábbi vezetője a sajtóban megjelent videófelvételnek megfelelően rendeztetett be egy szobát, de ez soha nem működött »kéjbarlangként«. A szobát a jelenlegi vezetés már korábban felszámolta, így a megjelent valótlan információkat cáfoljuk és nyomatékosan kijelentjük, hogy jelenleg sem található az MTA épületeiben a RIPOST által bemutatotthoz hasonló intim találkozóhely. Nemzetközileg elismert kutatóintézetként hiszünk az akadémiai dolgozók etikus és eredményes munkavégzésében, így a szervezeti kultúránkkal ellentétes feltételezést elutasítjuk; az intézet falain belül pedig kizárólag a hazai innováció fejlesztésére irányuló tevékenységet támogatunk.

- közölte akkor a Sztaki.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma értetlenül áll az MTA SZTAKI-ban létesített rekreációs szoba ügye előtt. Szombati közleményükben azt írták:

Bár az egyes kutatóközpontok nagyon eltérő gazdálkodási modell szerint működnek, álláspontunk szerint minden esetben elfogadhatatlan az ilyen öncélú pénzköltés, különösen egy olyan hálózatban, ahol a kutatók átlagos bére alig éri el a nettó 190 ezer Ft-ot. Az eset – csakúgy, mint a Palkovics miniszternek ugyanebben a kutatóközpontban éveken keresztül valós teljesítmény nélkül kifizetett magas bérezés – rávilágít arra, hogy szükség van az MTA kutatóhálózatának megújítására és az intézményrendszer demokratizálására. Egyebek mellett ez az egyik célja az Akadémiai Dolgozók Fórumának.

Hozzátették:

A demokratizálódást, az átláthatóbb működést azonban egészen biztosan nem szolgálják a kormány átszervezési tervei, a kutatóhálózat politikai kontroll alá helyezése, és egy olyan irányító testület felállítása, amelyben az önkormányzatiság eddig létező szintje is megszűnik.

A hír nem változtat azon a tényen, hogy az MTA kutatóhálózata szakmai szempontok szerint a térség legeredményesebb ilyen intézményrendszere. Az autonómia felszámolása és a kutatóhálózat politikai kontroll alá rendelése a magas színvonalú szakmai munka fenntartását veszélyezteti.

Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója az RTL Klubnak vasárnap arról beszélt, még a 2012-es intézményi átalakítás előtt belső feszültség volt az akkori vezetők között, és úgy tudja, az egyik vezető akarta a másikat a szoba létesítésével és berendezésével megviccelni, felbosszantani, és aztán "sajnálatos módon egy darabig meg is volt ez a szoba."

A szervezet szerint ugyanakkor a kormánymédia most azért veszi elő az ügyet, mert nem tudják megindokolni, miért kell elvenni az MTA kutatóintézeteit.