Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása során – tájékoztatta az intézmény csütörtökön az MTI-t.

Újabb Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak SzigetvárnálSzulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne 2019. július 11-én. A türbétől északra egy új épületmaradványt találtak ott, ahol Esterházy Pál az 1664-es látogatásakor feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Már folynak a XVI. századi oszmán türbe körüli területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. MTI/Sóki Tamás

Mint írták, a türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, később pedig száz katona védte, akik a szigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, amelynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amit igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik.

A közleményben Pap Norbertet, a PTE egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét idézve azt írják, hogy az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik, és év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. A napokban előkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.

Mint felidézik, a kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg. 2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárták az első épületet, amely a szultán mauzóleuma volt. 2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni.

Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban Bécs felé, amelyet meg akart hódítani.

A közleményben kitérnek arra is, hogy már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. A sírkomplexum jövőjére vonatkozó remények szerint a következő évtizedben európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.

7 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Eladott Ország
Már azt hittem, hogy az üldözött keresztények védelmezőjének lovasszobrát találták meg:
http://mork.nyugat.hu/Scopes/nyugat2015/var//...
A paphiány persze nem új keletű dolog és nem is vagyunk ezzel egyedül, hiszen szinte egész Nyugat-Európában problémát okoz a hiányuk, ehhez Magyarország most csak csatlakozott. Sőt nálunk kevesen mehetnek katolikus papnak a fiatalok közül, mert szaporodni is kell. Importra szorulunk ez ügyben is, vélhetően annak a jele, hogy a fene sem akar ma már pap lenni, vagy pedig annak, hogy hivatásos papok is vannak jócskán abban a több százezres tömegben, akik üldözött keresztényekként az utóbbi években elmenekültek az országból.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
staro2
Legalább a török állam finanszírozza az ásatást, vagy a magyar költségvetés állja a számlát?
nevemnick
@staro2: törökök. Ezt a területet már több mint negyven éve ,,megkutatták", majd visszatemették, mert nem volt rá mani. (fotók készültek) Aztán lőn, jött egy csapat, és ,,megtalálta".
Szeparepa2
Most derül ki, hogy milyen hasznos volt a sötét középkor. Ha egy birodalom megbukott, sok épületet leromboltak, a kincsek nagy része elrejtve, illetve földbe fordulva maradt... itt is egy detektorral mennék egy kört és nem csesztetne az agresszív irigy náci hatalom érte, akkor milliomos lenék egy óra alatt...
Eriksson
@Szeparepa2: Szeretem a témát, nem csupán kincskeresési szempontból.
nevemnick
@Szeparepa2: talajszkennerrel járták végig a területet, így megvolt, hogy merre helyezkednek el az épület maradványok, majd utána rétegenként szedték fel a talajt, minden négyzetcentimétert, majd a kitermelt földet is detektorral és manuálisan újra átvizsgálták.
Jelenleg a belvárosban a lebontott orvosi rendelő helyén is találtak több mint három-ötszáz évvel ezelőtti falmaradványokat, különböző használati tárgyakat, érméket. A hatvanas évek végén csatornázás alkalmával is találtak értékeket, és az 1500-as években az Óvárosba vezető híd pillérjeiként használ majdnem ép, acélos, megfeketedett Szlavón tölgyeket, amelyből a vár kiállítótermében is található néhány nagy darab.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.