Az utolsó néhány év európai vitáiban úgy teszünk, mintha meglepődnénk a frissen kirajzolódó kelet-nyugati kulturális különbségek kapcsán. Mi is tudtuk már a 1990-2000-es évek fordulóján, hogy ha az európai „bővítésnél” a történet kimenete pozitív lesz, vagyis ha bevesznek minket, a következő emberöltőt a mostanihoz hasonló ellentmondások fogják itthon jellemezni. De erről mélyen hallgattunk, nehogy ne tűnjünk majd megfelelően hálásnak. A nyugati oldalon akkor nem voltak ilyen félelmek, éppen ezért ott a lehetséges törésvonalakról a realisták már az első pillanattól kezdve beszéltek.
Forrás:
nepszava.hu
Feltöltő: RonaGyuri
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
sőt igazi gyöngyszemet is, ha explicite nem is mondja ki
A derék Tamás Pál jegyzi a Népszava tegnapi publicisztikáját: „Tamás Pál: Új harcmodor
Az utolsó néhány év európai vitáiban úgy teszünk, mintha meglepődnénk a frissen kirajzolódó kelet-nyugati kulturális különbségek kapcsán.”
Nos a cikk, ahogy a szerző általában olyan véleményes. Vannak benne érdekes és vannak sajátságosan egyoldalúan buta érvek és konzekvenciák. Azonban van egy szófordulata, ami igazi gyöngyszem, ha arra gondolt, amire én. A „liberalizmus-illiberalizmus vitája,” kapcsán jegyzi meg: „Az új iparszerkezet aligha kezeli majd a keleti autóipart úgy, ahogyan azt az európai gazdasági neoliberalizmus korábban elképzelte magának.”! =))
Igen ebben nagy igazság vagyon: Orbán illiberális állama egyértelműen a liberális befektetőknek köszönhet mindent! =))