Megjelent az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentése. A 2014-18 közti uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné Magyarországgal az OLAF. Ettől még nem biztos, hogy vissza is kell küldeni a pénzt, az attól függ, az Európai Bizottság és a hatóságok később hogyan működnek együtt. Az ügynökség tavaly hazánkban vizsgálódott a legtöbbet, de a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást a magyar hatóságok – írja az Index. Az OLAF nyomozási igazgatója, Ernesto Bianchi ugyanakkor közölte, hogy „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”.
A jelentés szerint az OLAF tavaly 9, európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos ügyet zárt le Magyarországon és ebből hét esetében valamilyen ajánlást is tett.
A 2014-2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A kedden bemutatott jelentés szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni – írja az Euronews.
Az 2018-as OLAF jelentés szerint a 2014-2018-as időszakból összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal, ebből 66 román és 52 magyar eset.
A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak, ez a legmagasabb arány az EU-ban.
Egyedül Szlovákiában nagy még ez az arány egynél (ott 2,29%).
Az Euronews brüsszeli tudósítója megkérdezte Ernesto Bianchit, az OLAF vizsgálatokért felelős igazgatóját, hogy a pénzügyi javaslatok pontosan milyen intézkedést jelenthetnek. Bianchi azt mondta, hogy
az ajánlások egy részét képezi a visszafizetés, amit az Európai Bizottság kérhet, ha úgy dönt. De ez jelenthet átcsoportosítást is, ha a tagállam kormánya úgy dönt, hogy költségvetési forrásokat tesz be az EU-s források helyett.
Hangsúlyozta, hogy
a jelentésben foglaltak nem jelentik azt, hogy rendszerszintű probléma lenne Magyarországon, azt is jelentheti, hogy sok esetet derítettek fel.
Ernesto Bianchi azt mondta, sok év tapasztalat megtanította arra, hogy ne dőljön be látszólagos statisztikai eredményeknek. „Az uniós és nemzeti hatóságok közti folyamatos együttműködés és párbeszéd sokkal fontosabb.”
Az OLAF-hoz 2018-ban összesen 458 bejelentés érkezett az uniós tagállamokhoz,
a 33 darab magyar vonatkozású bejelentésből mindössze egy érkezett valamilyen hivatalos forrásból, a többit magánszemélyek tették.
Forrás: euronews.com, 24.hu. Index, 444
Címlapi kép: Pixabay CCo
hmmm...hasonlít... a.disquscdn.com/get?url=https%3A%2F%2Fstatic.femina.hu%2Fterasz%2Forban-regi-kepek%2F80-as-evek.jpg&key=G2BeSm3Foo1CQlaRUXtBxw&w=600&h=390
" ...a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot". Azt hittem hatékonyabb az OLAF, ezek szerint a maradék egyötödöt nem vizsgálták. Egyre jobbak vagyunk, ez már nem 2/3-ad, hanem 4/5-öd. Az OLAF nyomozási igazgatója helyében nem akarnék elhamarkodott következtetést levonni, de mintha valaki itt lopna, persze nem biztos. Négyötöd az új kétharmad. Ha ez nem rendszerszintű lopás, akkor ugató kutya legyek, vagy lehet hogy napszúrást kaptam.