Megbeszélést folytatott Sulyok Tamással, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével Róbert Ragnar Spanó, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnökhelyettese csütörtökön Budapesten – tudatta az Ab közleményben az MTI-vel.
Róbert Ragnar Spanó először járt Budapesten, elsőként az Ab-t kereste fel, látogatásán elkísérte Paczolay Péter, a strasbourgi bíróság magyar tagja, az Ab korábbi elnöke. Az EJEB elnökhelyettese aktuális jogértelmezési kérdésekről egyeztetett Sulyok Tamással, továbbá megismerkedett az Ab működésével.
Folyamatos és példaértékű a párbeszéd az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság között
- tartalmazza az Ab közleménye, mely kitér arra is, hogy Róbert Ragnar Spanó több, Magyarországgal kapcsolatos döntésben vett részt strasbourgi bíróként.
Róbert Ragnar Spanó, Sulyok Tamás és Paczolay Péter megbeszélésén felvetődött a többi közt a West Balkán szórakozóhelyen történt, három halálos áldozatot követelő balesettel kapcsolatos Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi döntés, amely "az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mérföldköve volt a magyar Alkotmánybíróság életében, és egyben lényeges sarokköve az Ab és az EJEB együttműködésének" – olvasható a közleményben.
A konkrét ügyben a budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa fordult a strasbourgi bírósághoz, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB azonban nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hez, mielőtt a strasbourgi bírósághoz fordult volna. Márciusban az EJEB kimondta, hogy csak azután járhat el, ha a kérelmező a saját hazájában kimeríti az összes hatékony jogorvoslati lehetőséget. A Szalontay kontra Magyarország ügyben pedig az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak tekinthető az EJEB szempontjából, ezért azt igénybe kellett volna venni.
Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Ab előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó a strasbourgi bírósághoz fordulhasson – közölte az Ab az EJEB elnökhelyettesének budapesti látogatása alkalmából kiadott közleményében.
A Nyugati téri – azóta bezárt – szórakozóhelyre 2011. január 15-én éjjel csaknem háromezren zsúfolódtak be, és a tumultusban három fiatal lány megfulladt, tucatnyian megsérültek. A tragédia miatt indult büntetőperben 2013-ban a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen Szalontay Győző elsőrendű és Csanádi József harmadrendű vádlottat három év négy hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek felét – egy év nyolc hónapot – két évre felfüggesztett, a másik fele azonban teljes egészében letöltendő. Kecskés Tamás másod- és Hranek István negyedrendű vádlott első fokon kiszabott két év nyolc hónapos büntetésének felét szintén két évre felfüggesztette a másodfokú bíróság, a fennmaradó egy év négy hónapot azonban mindenképpen le kell töltenie e két vádlottnak is.
(MTI)
Új hozzászólás