Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök (b), Boris Johnson brit (j2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően.
Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan
- írták.
A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács "határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában". Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.
A tagállami vezetők a szövegben kiemelték, az unió folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében folytatott erőfeszítéseit, valamint támogatja azon tagállamokat, amelyekre nagy nyomás nehezedik a Földközi-tenger keleti medencéjében jelentkező migráció miatt.
A Ciprus partjai mellett rejlő olaj- és földgázmezők után kutatva folytatott "illegális" török próbafúrásokkal összefüggésben szintén jóváhagyták a külügyminiszterek által hétfőn megfogalmazott zárónyilatkozatot és szolidaritásukat fejezték ki a szigetországgal.
A szakminiszterek az elfogadott szövegben arra emlékeztettek, hogy az Európai Tanács június második felében tartott csúcsértekezletén határozottan elítélte a török lépéseket és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.
A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen.
Csütörtökön az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött. Törökország egy ötnapos tűzszünetbe egyezett bele, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.
A péntek hajnalban megszületett zárónyilatkozat kitért a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett bekövetkezett tragédiájára is. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hangsúlyozták, továbbra is támogatnak minden, az igazság feltárására és a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítést, és arra szólítottak fel minden államot, hogy működjenek együtt a folyamatban lévő nyomozás sikere érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával összhangban.
Információk szerint a kétnapos uniós csúcstalálkozó első, éjszakába nyúló munkanapján a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
A visegrádi államok (V4) kormányfői szerint meg kell kezdeni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői erről levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csúcstalálkozó előtt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben.
Uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg mások – köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia – azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják – közölték.
Mark Rutte holland miniszterelnök az ülést követően újságíróknak úgy nyilatkozott, a török offenzíváról folytatott élénk vita rávilágított a helyzet komolyságára és az EU egységét mutatta a kérdést illetően. Hozzátette, véleménye szerint az elfogadott zárónyilatkozatnál sokkal szigorúbb szöveget kellett volna megfogalmazni, a szíriai török katonai tevékenység ugyanis súlyosan aláássa a régió stabilitását.
Nyilatkozata szerint a bővítéséről folytatott vitát a következő Európai Tanács ülésére napolták. Tájékoztatása szerint több tagország vezetője a csatlakozási folyamat reformját sürgette, különös tekintettel a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására.
Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője rövid nyilatkozata szerint a bővítés témakörében nem körvonalazódott egységes álláspont a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről sem Észak-Macedónia, sem pedig Albánia esetében.
Nem vagyok biztos benne, de nagyon remélem, hogy hamarosan megállapodásra sikerül jutni a kérdésben
- fogalmazott.
A csütörtök este aláírt új Brexit-megállapodással összefüggésben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, "rendkívül bonyolult helyzet" áll elő, ha a brit parlament alsóháza nem szavazza meg a nehéz munkával elért egyezséget.
(MTI)
Cikk- és címlapkép: MTI/AP/Frank Augstein
Persze az egyenlők közt vannak egyenlőbbek.