A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése után Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy mit visz a holnapi kormányülésre magával, ahova Orbán Viktor meghívta.
Forrás:
hvg.hu
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Biztos a bizonyítékait a Zuglói MSZP-Fidesz parkolási maffia ügyeiről!
Hiszen mint polgármester erről neki lehetnek bizonyítékai!
Metró-üggyel mikor jössz elő? :-)
Uncsi vagy már!
Inkább gyere Szakasits unokájával, tudod, a Schifferrel!
Az árokbetemetés és a megbékélés jegyében!
Gyerünk Geri!
(Népmese)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt selyemcérnának.
A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.
Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.
Megint visszaizen a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja sem hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg már azt izente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, s vigyen is ajándékot meg ne is.
Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.
Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtotta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is.
A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.
Használom a tömegközlekedést.
Jön az ellenőr... Ránézek.. azt mondom, hogy én egy hatéves kislány vagyok.
Hm? És ennyi!
Nincs joga senkinek azt megkérdőjelezni, hogy én pont minek tartom magam.
Mert jogom van hozzá! Éljen a sokszínűség!!!
És ez annyira fejlett európai, annyira haladó, hogy egész egyszerűen nem bánthatnak. Nem! Nincs büntetés meg cirkusz, mert senki nem vitathatja el a jogom, hogy én éppen minek is érzem magam!
Egyszerűen ehhez nekem jogom van. Most lehet, sokan azt hiszik, hogy hülyéskedek... De nem! Újra liberális és sokszínű a főváros.
Ezt ki kell használni... Tíz évig fizettük a bérletet, vagy a jegyet. De most már nem kell! Végre vége!!! Senkinek nincs joga ránézésre megállapítani, hogy te ki is vagy valójában. Ez a liberalizmus, ez a sokszínűség! Végre itt van."
Új hozzászólás