A szülők többsége nem bízik abban, hogy az iskolai nyelvoktatás elég a nyelvvizsgához

A Szülői Hang mérte fel, hogy miképp vélekednek a szülők az iskolai nyelvoktatásról, az azzal elvileg megszerezhető nyelvvizsgáról, valamint a kormány legutóbbi ötletéről, a kéthetes külföldi nyelvtanulásról. Többségük nincs megelégedve a helyzettel.

A 24.hu cikke szerint a Szülői Hang készített felmérést a közelmúltban az iskolai nyelvoktatás hasznáról, az azzal elvileg megszerezhető nyelvvizsgáról, illetve a kormány legutóbbi tervéről, a kéthetes külföldi nyelvtanulási lehetőségről.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A kérdésekre több mint hatezren válaszoltak, és a lap szerint 

a szülők többsége nem számít arra, hogy az iskolai oktatás képes biztosítani gyermeküknek a középfokú nyelvvizsgát, valamint mindössze 30 százalékuk bízik a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerességében.

A felmérés szerint a következőkben látják az iskolai nyelvoktatás hibáit a szülők:

- rossz módszerek,

- tanárhiány,

- gyakori tanárváltás,

- kontraszelekció,

- túl nagy létszámú nyelvi csoportok,

- nem a tudásszintnek megfelelő képzés,

- túlterheltség.

Azt is nagy problémának látják a szülők, hogy az iskolai nyelvoktatásban amíg nagy hangsúlyt fektetnek az elméleti tudásra, addig a gyakorlatban használható készségekre már nem jut ekkora figyelem. Egy Pest megyei általános iskolába járó szülő így fogalmazta meg, mi ezzel a gond:

a gyerek tudja, hogy „kakukkos óra”, „inga”, vagy épp gleccserbolha (nem vicc), de egy pohár vizet nem tud kérni.

Mások szerint túl van hangsúlyozva a hazai nyelvoktatásban a nyelvtan, míg a kommunikáció a háttérbe szorul, ezért nem mernek nagyon megmukkanni az emberek idegen nyelveken.

A tanárhiány nagyot ront a nyelvoktatás minőségén

Az érdemi oktatást a tanárhiány is nehezíti, mert hiába van helyettesítés, ha szakember híján az érdemi oktatás elmarad ilyen esetekben. A helyettesítések a legnagyobb számban az általános iskola felső tagozatán, illetve a szakiskolákban (a régebbi szakmunkás és szakközépiskolák) jelentkeztek, de a felmérés szerint minden iskolatípusnál 7 százalék feletti az eredmény.

Egy szülő ezzel kapcsolatban Jász-Nagykun-Szolnök megyéből a következőt írta a felméréshez:

volt mikor nyelvvizsga nélküli magyar szakos tanár tanította a gyerekeket, és hónapokig semmit nem fejlődtek.

Egy Bács-Kiskunban lakó szülő szerint a tanár többet hiányzott összesítve, mint a gyerekek, egy somogyi szülő szerint nyelvvizsgás, de nem nyelvtanár végzettségű tanárok oktatták alsó tagozatban a nyelveket a szakemberhiány miatt.

A felmérés szerint angol oktatás esetén a szülők 42 százaléka volt elégedett a tanárok munkájával, 22 százalék azonban kifejezetten elégedetlen volt.

Túlterheltek a diákok

A csoportos oktatás munkatempója sem mindenkinek tetszik, a szülők szerint van, hogy a gyerek fejlettségi szintjéhez képest lassabban halad egy csoport, így a gyerek unatkozik, nem figyel. Mások viszont lemaradnak a csoporthoz képest.

"A legégetőbb problémák közé sorolták a szülők a gyerekek túlterheltségét: a szülők 88 százaléka úgy véli, hogy szükség lenne a tanórák és a tananyag mennyiségének csökkentésére is, ráadásul többségében jelentős csökkentést tartanak szükségesnek"

- írja a 24.hu a felmérésre hivatkozva.

Nem nagyon repesnek a szülők a kormány ötletétől

Az új kormányzati ötlet (9. és 11. osztályos diákok két hetet külföldön töltenek ingyen nyelvtanulás céljából) sem jött be a szülőknek, a felmérés szerint 53 százalékuk nem bízik a hatásosságában. A kormány egyébként 90 milliárdot irányzott elő erre a célra, de a szülők szerint másra kellene ezt inkább fordítani az oktatáson belül, például a nyelvtanárok fizetésére (ezt 53 százalék választotta).

"Hiába a rengeteg tanóra és a hatalmas mennyiségű tananyag, a visszajelzések azt mutatják, az iskolai nyelvoktatás mégse képes azokat az eredményeket hozni, amiket a szülők és a diákok elvárnának. A válaszokból kiderült, hogy a szülők nem voltak túlzottan bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a nyelvórák elegendő tudást képesek adni egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Angol nyelv esetében a válaszadók 60 százaléka szerint nem elegendő az iskolai nyelvoktatás egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, mindössze 26 százalék számít ennek ellenkezőjére.

Az iskolatípusok közül a szakképzésben tanuló gyermekek szülei tűnnek a leginkább pesszimistának a kérdésben"

- olvasható a cikkben.

A felmérés szerint a válaszadók 24 százaléka gondolta hasznosnak azt, hogy a kormány 2020-tól nyelvvizsgához kötné a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, míg 65 százalék elutasította azt. (Az adatfelvétel még azelőtt zajlott, hogy a kormány visszavonta ezt a tervet.)

Egy Fejér megyei szülő, akinek a gyermeke gimnáziumban tanul, azt írta a felmérést végző Szülői Hangnak, hogy 

megfelelő színvonalú iskolai nyelvoktatásra lenne szükség, ami kis létszámú, kommunikáció központú, 21. századi eszközökkel zajlik. Nyelvvizsgát megkövetelni pedig szerinte akkor lehet, ha előtte ezt biztosították.

A 24.hu cikke szerint "a felmérés 2019 szeptember elejétől november elejéig tartott, összesen 6358 válasz érkezett 4323 szülőtől. Egy szülő több gyermekére is külön-külön megadhatta a válaszokat. A részvétel önkéntes volt, a felmérésen elsősorban az oktatás iránt érdeklődő szülők vettek részt."