A Kúria jgegységi döntése szerint ha valaki saját elhatározásból közli, hogy vérontást fog elkövetni, börtönbüntetésre ítélhető.
Emberölés előkészületének minősül a gyilkossági szándék közzététele: akár ötévi szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik szöveges üzenettel és különféle rémisztő videofelvételekkel azt tudatják, hogy vérontást fognak elkövetni – írta a Magyar Nemzet kedden. A lap egy határozatra hivatkozott, amelyet nemrég fogadott el a Kúria öttagú büntető jogegységi tanácsa.
Eszerint a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő embert valaki más megbízza a tett elkövetésével. Elegendő az is, ha saját elhatározásból közli a szándékát. Az ítélkezés eddig nem volt egységes, némelyik bírói fórum az elmarasztalás feltételének tekintette, hogy a gyilkossági üzeneteket továbbító személy valakinek a felhívására cselekedjék,
mondhatni bérgyilkosjelöltként lépjen fel. A Kúria döntése nyomán az elkövető mostantól egyaránt felelős lesz, akár biztatásra fenyegetőzött, akár saját elhatározásból.
Az MTI szemleje szerint Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett, hogy hasznos és időszerű a Kúria új jogegységi határozata, mert a halálos fenyegetések ügyében is nagyon fontos a bűncselekmények megelőzése.
Nagy László Tibor közölte, hogy a szándékos bűncselekmények négy szakaszra oszthatóak. Az első a gondolat, a bűnös szándék kialakulása – ez nem büntethető. A következő stádium az előkészület, vagyis például az eszköz beszerzése, a helyszín kiválasztása vagy a halálos fenyegetés közzététele. Az előkészületet önmagában csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében szankcionálja a törvény. Az emberölés előkészületének büntetése egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Az előkészületet általában a kísérlet követi, amelyért ugyanolyan büntetés jár, mint a negyedik szakaszként megjelölhető befejezett bűntettért – sorolta az osztályvezető.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
(MTI)
Új hozzászólás