A kormánypártok támogatták, míg az ellenzék élesen bírálta a honvédelmi törvények módosítását, amelyet kedden délután vitatott meg az Országgyűlés.

Az Úristen kegyelmezzen a magyar honvédségnek

KDNP: gyorsan változó világban kell megőrizni a biztonságot

Simicskó István, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szintén arról beszélt, hogy rendkívül fontos törvénymódosító csomag került a parlament elé.

Megjegyezte: abban talán mindenki részéről egyetértés van, hogy ütőképes Magyar Honvédségre van szüksége Magyarországnak. Ez az alapja a biztonság garantálásának. Az, hogy ez mekkora legyen, milyen eszközökkel szereljék fel, lehet vita tárgya – fűzte hozzá, kiemelve: ez a javaslat most nem erről szól.

Az előterjesztés a biztonságról szól, ami állandó értéket jelent mindenki számára – rögzítette a korábbi honvédelmi miniszter.

Simicskó István azt mondta, a biztonságot egy rendkívül gyorsan változó világban kell megőrizni, ami a 21. század nagy kihívása a mindenkori honvédség és minden nemzet számára.

Kifejtette: a javaslat 27 törvénymódosítást tartalmaz, kitér többi között az állami vagyonról szóló törvényre, és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló jogszabályra is. Hozzátette: a kormányzat törekvése az egységes rendszerek kialakítása, ez érhető tetten a mostani javaslatban is. Kiemelte a polgári felkészüléssel összefüggő feladatok hatékonyabb koordinálását, és jó gondolatnak tartotta a megyei védelmi bizottságoknál az általános elnökhelyettesi feladatkört, valamint a civil polgármesterek mellé védelmi referenst helyezését.

Jelezte: a KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: presztízsveszteség a honvédségi cégek elvétele a szaktárcától

"Az Úristen kegyelmezzen a magyar honvédségnek" – kezdte felszólalását Harangozó Tamás (MSZP), szégyennek nevezve, hogy az államtitkár expozéjában "egy rohadt szót nem mond" a javaslatról.

Végre megjött a kormány esze, és elkezd költeni a honvédségre – jelentette ki, hangsúlyozva: évtizedekre jelölik most ki a honvédség jövőjét. Épp ezért szégyennek nevezte, hogy sajtóhírekből kell megtudnia a honvédelmi bizottságnak a honvédségi eszközbeszerzéseket.

Jelentős presztízsveszteségnek ítélte, hogy a honvédelmi cégeket egy beszerzés közepette elveszik a honvédelmi tárcától. Szerinte a vagyonkezeléssel foglalkozó tárca nélküli miniszternek nincs szaktudása a kérdésben. Emiatt nem fogják támogatni a javaslatot – szögezte le.

Annak van realitása, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat eszközeit bővítsék – fogalmazott, kétségeinek adott azonban hangot azzal kapcsolatban, hogy azokat csak majd a megfelelő célra használják.

Az önkormányzatok mellett működő honvédelmi referenseket ki ellenőrzi és finanszírozza? – kérdezte.

Nem vitatható cél a nyilvántartások készítése – mondta, bár kétségének adott hangot, hogy ezt a megfelelő célra használják majd fel.

Hiányolta a törvényjavaslatból a további béremelést, mert szerinte a korábbi mára már nem elegendő. Kaotikusnak nevezte a túlórák rendszerét.

A létszámstop érinti a honvédséget? – tette fel a kérdést.

DK: "a honvédség az új stadion"

Vadai Ágnes (DK) azt mondta: eddig csak ígérgettek a honvédség fejlesztéséről, most azonban "a magyar honvédség az új stadion". Az eszközbeszerzésnek szerinte nincs köze a honvédség fejlesztéséhez.

Kijelentette: egyetlen ország sem engedhet meg magának ilyen típusú beszerzést, azt, hogy egyszerre szerez be mindent a hadsereg számára.

Bírálta, hogy az összes beszerzést titokban hajtják végre.

Úgy fogalmazott: még intenzívebb lesz a lopás a beszerzéshez kapcsolódóan amiatt, hogy azt az állami vagyont felügyelő miniszter végzi.

Azt is mondta: az embereket belekényszerítették az önkéntes tartalékos rendszerbe. Bírálta azt is, hogy a magyar honvédség létszáma legfeljebb nyolcezer fő.

A kiberhadviselésről is szólt: ezen a területen végre a honvédelmi vezetés kezdi megérteni a kor kihívásait. Fontosnak nevezte, hogy a honvédség rendelkezzen ezzel a képességgel. De előfordulhat, hogy olyan emberek végzik majd a feladatot, akik nem értik a honvédség nyelvét.

LMP: "pénzcsapnak" használják a honvédséget

Demeter Márta (LMP) úgy ítélte meg: brutális létszámhiány van a honvédségnél, ezért van szükség a módosításokra.

Az eszközvásárlásról kijelentette: a beszerzendő tárgyak jó része nem is katonai, hanem civil eszköz. Szerinte pénzcsapnak használják a honvédséget, amit felelőtlenségnek nevezett.

Azt mondta: 1400 milliárd forintot teljes vaktában költenek el, és arról nem hajlandók tájékoztatást adni.

A legaggasztóbbnak a nyilvántartások kérdését nevezte, ami szerinte felvetheti az újbóli sorkatonaság veszélyét. Hiányolta a magyarázatot arra: miért kellene új nyilvántartásokat létrehozni.

Fontosnak ítélte, hogy a honvédkórházból ne kerüljenek ki személyes adatok.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártiak rendre valamilyen regionális konfliktust vetnek fel. Tudnak valamit? – tette fel a kérdést.

Szerinte nem lesz nagy változás az által, hogy a HM cégei elkerülnek a honvédelmi tárcától, a beszerzések eddig sem voltak szakmaiak vagy átláthatóak.

A kiberbiztonsági stratégiára kérdezett rá. Mint mondta, 2013-ban elfogadták azt, de máig nem látható, mennyi forrást rendelnek hozzá.

Mindent elkövetnek azért, hogy ne lehessen ellenőrizni sem a honvédség működését, sem a kormányzat azzal kapcsolatos tevékenységét – jelentette ki. A javaslat újragondolását szorgalmazta.

Államtitkár: cél a honvédelmi képességek növelése

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta: a javaslat célja Magyarország honvédelmi képességeinek növelése és a békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele. Hangsúlyozta: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, ennek megőrzésében pedig kulcsfontosságú szerepe van a honvédségnek. Keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséhez, a biztonság megóvásához elengedhetetlen az ütőképes, hazája iránt elkötelezett haderő működtetése, de emellett az állampolgárok elkötelezettségére is szükség van – mondta.

Közölte: továbbra sem lesz sorkatonaság, azonban a biztonság érdekében fontos a potenciális hadkötelesek behívhatósági korhatárának megemelése 40-ről 50 évre. Ez ismertetése szerint megközelítőleg 850 ezer fővel növelheti különleges jogrend esetén a behívhatók számát. Megerősítette: ez a változás nem jelent sem sorozást, sem a kötelező tartalékosi rendszer bevezetését, kizárólag különleges jogrend esetén alkalmazható.

Kitért arra is, emellett szükség van a jogi környezet finomhangolására, és válaszokat kell adni az új, kibertérből származó kihívásokra és a hibrid fenyegetésekre is.

Úgy értékelt: 2010-ben szégyenteljes állapotban volt a honvédség, a szocialista kormány alatt a haderő "rendszeres, módszeres és tudatos" leépítése zajlott. Ezzel szemben – folytatta – 2010-hez képest duplájára emelkedett a védelmi költségvetési támogatás, ami jövőre eléri a 616 milliárd forintot. Hozzátette: a kormány életpályarendszert indított el és 50 százalékos béremelést hajtott végre, így 15 százalékkal emelkedett a haderő létszáma 2010-hez képest. Közölte: a 2010 óta elindított fejlesztések érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, valamint megújul a logisztikai, a katonai egészségügyi és a vezetési rendszer is.

Jobbik: a javaslat feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka sérelmezte, hogy nem vonták meg az előterjesztőtől a szót, miután a törvényjavaslatról nem ejtett szót. Értékelése szerint a beterjesztett törvényjavaslat azt érzékelteti a társadalommal, hogy folyamatos háborús helyzetet fognak fenntartani.

Szóvá tette, hogy a honvédelmi tárca lemond a jövőben a beszerzések koordinálásról.

Kitért arra is, hogy megdöbbentette az, ami az előterjesztésben elhangzott, miszerint a szocialista kormányok után milyen fantasztikus támogatásban részesült a honvédelem. A legelső évben ezzel szemben 42 százalékkal csökkent a honvédelmi költségvetés, és a csökkenés egészen 2015-ig tartott. Akkor kezdték "kibélelni" a területet, amikor a migrációs veszély bekövetkezett – jegyezte meg a jobbikos képviselő.

Rámutatott: ahogy az egészségügyben, e területen is, eszközök és épületek ugyan megújultak, létesültek újak, de egy dolog hiányzik, a humán erőforrás, ami úgy tudja működtetni, ahogy kell.

Varga-Damm Andrea azon meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény nem arról szól, amit az indoklása tartalmaz, feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet a kormányon belüli személyes harcok oltárán. Egy néppel ez nem tehető meg – hangoztatta.

Kijelentette: a kibervédelem fontossága nem vitatható. Nincs olyan nemzetközi fórum, NATO-közgyűlés, vagy Magyarországon olyan felelős politikus, aki ne osztaná, hogy ehhez minden anyagi, szervezeti, eszközbeli és politikai támogatást meg kell adni. Bármely országot meg lehet bénítani, ha beavatkoznak ezekbe a rendszerekbe. De ennek semmi köze ahhoz, hogy úgy akarják hadkötelessé tenni a társadalmat, mint ahogy a jogszabályban szerepel. Úgy látta: a mai ötvenes férfiak általánosságban nem alkalmasak e célra. Arról, hogy előre kiszűrnék, ki nem lenne alkalmas, azt mondta: ha ezt megcsinálják, siralmas lesz az eredmény.

(Kép: MTI/Soós Lajos)

Forrás: MTI

15 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Nyírfa
Szóval, nem lesz kötelező sorozás. Vagyis, már tervezik.
És hogyan is kell érteni az állampolgárok elengedhetetlen elköteleződését? A polgári felkészülést?
Mi az, hogy a civil polgármesterek mellé védelmi referenseket akarnak kinevezni???
És figyelitek? : a hazája iránt elkötelezett haderő...Nem inkább Orbán iránt?
Nyírfa
Ja, igen: és különleges jogrend mikor léphet életbe? Amikor Orbán úgy dönt?
Macskaszem
@Nyírfa: Ha lehet tömeges bevándorlás miatt állandó válsághelyzet, akkor különleges jogrend is lehet bármikor.
karma1
A NATO-nak szoltak? Mert szerintem a mostani 5000-es katonai kontingenssel a NATO korant sincs megsegitve, kizarolag a strategiai helyunk miatt lephettunk be a szervezetbe.
Nyírfa
@Macskaszem: Ettől félek! Hogy egyszer elborul.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok