A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.
Szijjártó Péter rámutatott: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást.
Ez annak ellenére van így, hogy a tények "mellettünk állnak" – mondta a miniszter, és kitért arra, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte.
Értékelése szerint a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.
A miniszter rámutatott: sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne. Kijelentette: visszautasították eddig is és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűncselekmények, amelyeket a keresztények, vagy más közösségek ellen elkövetnek.
Ez ugyanis ösztönzés és bátorítás lenne további bűncselekmények, támadások elkövetésére – hangsúlyozta a miniszter, aki bírálta az ENSZ migrációs csomagját is.
Csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják – mutatott rá a miniszter angol nyelvű beszédében.
Kiemelte: minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni.
Ahogy mindenkinek joga van arra is, hogy szülőföldjén éljen, és ott biztonságos életet folytasson saját hazájában – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez az alap, amire a magyar kormány politikáját építi, amikor támogatja a keresztény közösségeket.
Jelezte: egyre több ország közelít úgy ehhez a kérdéshez, mint Magyarország. Megköszönte, hogy az Egyesült Államokból magas rangú delegáció érkezett a tanácskozásra.
Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent, nagyrészük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.
Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek – mutatott rá. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.
Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit.
Az amerikai elnök – a levél szerint – kiemelte, hogy az Egyesült Államok mindig is "vehemensen" védelmezte a vallásszabadságot az emberek hitével összhangban. Méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit, és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság elmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Donald Trump hangsúlyozta: mindannyiunknak felelőssége van ezen jogok védelmében.
Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében szintén elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki.
Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt hangoztatta, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni. Vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban.
Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról.
Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.
Forrás: MTI
nepszava.hu/3059244_cinizmusban-verhetetlen-a-kormany-ha-az-uldozott-keresztenyekrol-kerdezik
ártunk és qurmányunk gondolatvilágában feltétlenül
Ahogy arról már sokat beszéltünk: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián múlt héten, Budapesten arról beszélt, hogy: „A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható”, hozzátette: „Értékelése szerint a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.”!!
Mindeközben;
K/8099 11.15-ém érkezett irományban Szél Bernadett írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Miért nem támogatja a kormány a Hungary Helps Program keretében a Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban és Törökországban üldözött keresztény közösségeket?”
„Fekete öves keresztényüldözőnek számítanak a Türk Tanács hivatalos tagjai, írta meg a korábban Népszava, az Open Doors amerikai újkeresztény szervezet beszámolója alapján.”
„A jelentés szerint Üzbegisztánban, Kirgisztánban és az Orbán által kedvelt Kazahsztánban gyakran fizikailag bántalmazzák, megfigyelik, terrorizálják a keresztény közösségeket – Kirgizisztánban megtörtént, hogy hívőkkel együtt gyújtották fel az egyik templomot – az erőszakban pedig a hatóságok és radikális muszlim csoportok is részt vesznek; nem ennyire durva a helyzet Törökországban, de az Open Doors szerint keresztényt azért itt sem vesznek fel állami állásba, és másodrendű polgárnak számítanak a szunnitákhoz képest.”
Nos a címzett helyett Orbán Balázs tegnap válaszolt:
www.parlament.hu/irom41/08099/08099-0001.pdf
Budapest/London, 2019. december 4., szerda (MTI) - Nagy-Britannia külpolitikájának egyik sarokköve a vallásszabadság garantálása és a vallási okokból üldözött közösségek támogatása, ez egybevág a magyar kormány üldözött keresztényeket támogató politikájával - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdára virradóra az MTI-nek Londonból telefonon nyilatkozva.
Orbán a pokolban...
Én csak azért szeretnék pokolra jutni, mert van pár ötletem, hogy megnehezítsem a gyökér amúgy sem fényes jövőjét.