Lassuló gazdasági növekedésre lehet számítani

A kifutó EU támogatások és a szerény versenyképesség nem tesznek jót a gazdaságnak.

Jövőre már egyértelmű lassulás várható a gazdaságban, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog, jövőre így 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az elemzés szerint a magyar GDP dinamikája 2018-19-ben 5 százalék körülire, az EU-ban az egyik leggyorsabbra emelkedett. Ezzel a magyar növekedés meghaladta bárki prognózisát, ezen belül különösen az EU és a GKI előrejelzését.

A gyors növekedés részben az EU-transzferek meglódulásának, részben a korábban még kedvező világgazdasági konjunktúrának, majd a romló konjunktúra közepette is magára találó iparnak és várakozáson felül teljesítő szolgáltatásexportnak köszönhető. Hatottak a belföldi keresletélénkítő intézkedések is, ezen belül főleg az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodás.

Mint írták, 2020-tól azonban már egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig, az EU-támogatások alacsonyabb szinten, de újrainduló folyósításáig folytatódni fog. Ennek oka az EU-támogatások kifutása mellett az erőltetett keresetemelés fokozatos kifulladása, a rosszabb világgazdasági konjunktúra, s nem utolsósorban a magyar modell szerény versenyképessége.

A GDP növekedése a GKI előrejelzése szerint 2019-ben 4,9 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, a beruházások 16 illetve 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás már csak kissé, a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad, ami a közmunkások beszámítása esetén is kedvezőbb az EU átlagánál.

A külső egyensúly kedvező, a külső finanszírozási képesség a GDP tavalyi 2 százalékáról 2019-ben 2,4 százalékára emelkedik, majd 2020-ban a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedése és a kevesebb beáramló EU-transzfer hatására 1,7 százalékára csökken, de így is kedvező lesz.

Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott idei 1,8 százaléka elérhető, a 2020. évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, 1,3 százalék körüli ráta valószínűbbnek látszik a GKI szerint.

Az infláció a 2019. évi 3,3 százalék után 2020-ban is meg fogja haladni a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI 3,5 százalékra számít. A gazdaságkutató előrejelzése szerint a forint euró-árfolyama éves átlagban a 2018. évi 319 után 2019-ben 325, 2020-ban 335-340 lesz; ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülés.

Cikk- és címlapkép: MTI/Illyés Tibor

(MTI)