Dömötör Csaba: "Megjelentek a múlt emberei, de nem rénszarvas húzta szánon érkeztek, hanem Karácsony Gergely hívta őket"

A klímavédelemről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a fővárosi intézkedésekről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a klímavédelemnek csak vesztesei vannak

Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos múlt heti európai tanácsi ülés után Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelt, Magyarország klímabajnok.

A képviselő szerint ez nem focimeccs, nincsenek győztesek és vesztesek, itt csak vesztesek vannak, a kérdés az, hogy a veszteségeket a következő években mennyire tudják minimalizálni.

Közölte azt is, Magyarország nem tett semmit azért, hogy 2013-ig csökkent az ország széndioxid-kibocsátása 1990-hez képest, ez a nehézipar összeomlásának és a 2008-as világgazdasági válságnak köszönhető. Szerinte 2014 óta több mint 5 százalékkal emelkedett Magyarországon a kibocsátás; 2014-re elértük a negyven százalékos csökkentést, most már csak 32 százaléknál tartunk.

Rettentő drágának nevezte a paksi beruházást, amelyet szerinte nem szabad megépíteni és egy olyan országgyűlési határozat elfogadását sürgette, amelyben rögzítik a klímavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki képviselők a klímavédelem területén folyamatosan ostorozzák a kormányt, miközben nem tesznek semmit. Kijelentéseikkel azt palástolják, hogy nincs érdemi javaslatuk és csak kullognak a kormány ezidáig megtett intézkedései után

- hangoztatta.

Szerinte az EU által tervezett, 2050-re elérendő karbonsemlegesség Magyarországnak 50 ezer milliárd forintba, azaz évente minden állampolgárnak 170 ezer forintjába kerülne. Közölte, a tanácsi ülésen sikerült elérni, hogy a klímavédelmi szabályokat ne a szegényebb országokkal, emberekkel fizetessék meg.

Elmondta, tavaly nem a kibocsátás, hanem a GDP emelkedett közel öt százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly 0,6 százalékkal csökkent.

MSZP: megszűnik az igazságszolgáltatás függetlensége

Harangozó Tamás (MSZP) szerint az államfő által visszaküldött, a kormánypártok által "elrontott" nap folyamán tárgyalt törvény az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetéséről szól, annak elfogadásával az ítélkezésen keresztül fogják megjeleníteni az állampárt akaratát.

Kifogásolta, a törvény lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök kúriai bíróvá nevezheti ki, így már legfőbb bírói fórumot is politikai kinevezettekkel tölthetik fel.

Bírálta az angolszász jogból ismert precedensrendszer bevezetését a magyar jogba, amellyel minden kúriai döntés kötelező lesz az alsóbb bíróságoknak. Joga lesz minden közhatalmi szervnek alkotmányjogi panasz benyújtására – sorolta a problémákat, mézesmadzagnak nevezve azt, hogy közben szerepel a javaslatban a bírák és ügyészek béremelése.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy a képviselő felszólalása bármilyen sci-fi magazinban megállta volna helyét. Szerinte az ellenzék az elmúlt 9 évben az igazságszolgáltatás függetlensége miatt károgott, de egyetlen konkrét ügyet nem tudtak mondani, amikor az ítélkezést politikai oldalról befolyásolták volna.

Hangsúlyozta, a bírák kiválasztása nem változik és az egységes joggyakorlattól is lehetőség lesz továbbra is eltérni, csak indoklással.

Közölte, ma háromezer bíró van Magyarországon, az Alkotmánybíróságnak pedig csak 15 tagja van. Az alkotmánybíróknak megbízatásuk lejártakor olyan életpályát kell biztosítani, amelye illeszkedik az addig végzett tevékenységükhöz – indokolt.

A törvényre azért van szükség, mert egységes maradt a bírósági rendszer és ehhez hozzá kellett igazítani a jogorvoslati rendszert – magyarázta.

Párbeszéd: Budapesten az emberek hatalma érvényesül

Tordai Bence (Párbeszéd) a kormányzati és az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat által hozott intézkedéseket vetette össze.

Értékelése szerint a kormánypártok a hatalom embereinek érdekeit érvényesítik, a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros pedig az emberek hatalmát érvényesíti.

Közölte, a kormánypártok uralni akarják a kultúrát, Karácsony Gergely viszont kiáll a színházak és a kultúra szabadsága mellett. A kormánypártok felszámolják a bíróságok függetlenségét, a fővárosban az átlátható működést biztosító rendelkezéseket fogadtak el; a kormánypártok kizárólag a pártállami média modelljét tudják alkalmazni, közben Karácsony Gergely megakadályozza a propagandamédia terjesztését – sorolta. Bírálta még a többi között a rabszolgatörvényt, a társadalombiztosítási szabályok megváltoztatását.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a rabszolgatörvényről szólva azt mondta, egyetlen helyről rúgtak ki egy gyermekes anyukát, mert nem vállalt túlórát, Józsefvárosból; egyetlen polgármesterről tudnak, aki megüzente, ki nem lehet színházigazgató, Karácsony Gergely.

Elmondta, ahogy a budapestiek bontogatják a karácsonyi ajándékokat, rájönnek, hogy az egyik csomag dugódíjat, a másik a szuperkórház leállítását, a harmadik egy rakás új pozíciót rejt, pár kerületből pedig hallani lehet "a Czeglédy nevű krampusz mocorgását", rábízták ugyanis az átvilágítást.

Megjelentek a múlt emberei, de nem a kéményen, vagy rénszarvas húzta szánon érkeztek, hanem Karácsony Gergely hívta őket

- közölte.

A Gothár-ügy kapcsán minősíthetetlennek nevezte Burány Sándor (Párbeszéd) egyik kijelentését és kifogásolta, hogy a máskor címeres jogvédő képviselők most hallgatnak.

Arra szólította fel az ellenzékieket, szakítsák meg az együttműködést a képviselővel, ha ezt nem teszik meg és tovább lapulnak, akkor a jövőben nem lesz semmilyen alapjuk arra, hogy emberi jogi és erkölcsi kérdésekben bárkit számon kérjenek.

Forrás: MTI

Címlapkép: MTI