Donald Trump amerikai elnök hétfőn fogadja a Fehér Házban Benjamin Ganc izraeli ellenzéki politikust, majd – külön – Benjamin Netanjahut, a zsidó állam kormányfőjét. Mindkettőjükkel a Washington által előterjesztendő palesztin-izraeli békemegállapodás tervezetét vitatja meg.

Trump a Fehér Házban az izraeli ellenzék egyik vezető politikusát, majd a kormányfőt fogadja

A két izraeli politikust ugyan együtt hívták meg a Fehér Házba, de Ganc – aki az ellenzéki centrista Kék-Fehér párt elnöke – szombaton este közölte, hogy nem vesz részt a közös, háromoldalú tárgyaláson.

Az amerikai elnök régóta beharangozott rendezési tervéről egyelőre ugyan nem kerültek nyilvánosságra részletek, de minősítés annál több. Maga Trump "az évszázad alkujaként" emlegette, Netanjahu úgy vélte, "történelmi" tervezetről van szó, az előzetes elemzések jó része pedig arra mutat rá, hogy a béketerv megosztó lesz. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) kommentárja szerint a béketerv célja "fellelhetetlen", és egyébként sem lenne esély a megvalósítására. A rádió megszólaltatta Dennis Rosst, korábbi amerikai kormányzatok közel-keleti főtárgyalóját, aki szerint a tervnek "semmi köze a békéhez".

A béketerv felvázolására a Trump-kormányzat már többször ígéretet tett, de mindahányszor elhalasztotta. Várható tartalmára azonban következtetni lehet Jared Kushner korábbi lépéseiből és nyilatkozataiból, továbbá a tavaly júniusban egy bahreini gazdasági konferencián éppen Kushner által felvázolt gazdasági elképzelésekből. Kushner Donald Trump veje – az idősebbik lányának, Ivankának a férje – egyben a tanácsadója is a Fehér Házban. Ő irányítja a közel-keleti egyeztetéseket és feltételezhetően a béketerv részleteinek összefésülését is.

Egy, a napokban megjelent Amerikai oligarchák, a Kushnerek, a Trumpok és a pénz és hatalom házassága című könyvből kiderül, hogy Kushner kifejezetten baráti viszonyt ápol a szaúd-arábiai Mohamed bin Szalmán koronaherceggel, jó barátságban van Netanjahu izraeli kormányfővel, és gyanakvással viseltetik a palesztinok iránt. Az Axios amerikai hírportálnak még tavaly nyáron adott interjújában úgy fogalmazott: nem biztos abban, hogy a palesztinok képesek a kormányzásra. Ezt akkor a The New York Times című amerikai lap "neokolonialista arroganciának" minősítette, és Lord Curzont, a brit birodalom alkirályát idézte, aki azt mondta az indiaiaknak, hogy a britek nélkül képtelenek kormányozni. A Kushner- és a Trump-családról megjelent könyv magyar vonatkozású apró érdekessége: az elnöki vej apai nagyszülei egy budapesti zsinagógában kötöttek házasságot. A tavaly nyáron Bahreinban rendezett konferencián az Egyesült Államok, a Pezsa(Arab)-öböl országai és Szaúd-Arábia képviselői vettek részt, a palesztinok nem. A Jared Kushner vezette amerikai küldöttség nagy ívű beruházásokat vázolt fel, amelyek – az amerikai álláspont szerint – jelentős mértékben javítanák a palesztinok és a környező államokban élők életminőségét. A tervben azonban nem esett szó a palesztin-izraeli vita kulcskérdéseiről, köztük a területi rendezésről, az önálló palesztin államról, vagy a Washington által korábban Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálem státuszáról.

Kushner ezt követően többször tárgyalt az Öböl kis államainak vezetőivel, többször egyeztetett Izraelben a béketervről, és megbeszélést folytatott II. Abdullah jordániai királlyal is. A palesztinokkal viszont nem ült tárgyalóasztalhoz. A jordániai uralkodó emlékeztette őt az úgynevezett kétállami megoldásra, vagyis arra, hogy Izrael mellett létre kell jönnie a független és önálló palesztin államnak is, amelynek fővárosául Kelet-Jeruzsálemet kell kijelölni. Ezt az ENSZ határozatai is így fogalmazzák meg, és az ammani álláspont szerint csakis így teremthető meg igazságos és hosszú távú béke. Washington hivatalosan nem reagált a jordán álláspontra, a Trump-kormányzat azonban minden korábbi állásfoglalásában elutasította a kétállami megoldást. Nagykövetsége Jeruzsálembe helyezése után nem sokkal, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még azt is bejelentette: Washington a megszállt Ciszjordániában lévő palesztin területeken létrehozott zsidó telepeket többé nem tekinti

ellentétesnek a nemzetközi joggal.

Tavaly áprilisban az Egyesült Államok először publikált olyan térképet, amelyen a Golán-fennsík izraeli területként szerepelt. Donald Trump a múlt héten a davosi világgazdasági fórumról hazatérőben a repülőgépen vele utazó újságíróknak elismerte, hogy a palesztinok valószínűleg negatívan fogadják majd a tervet, holott szerinte ez nekik is "kiváló" lesz.

(MTI)

Cikk- és címlapkép: pixabay.com

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.