A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli több tényező.
A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35 százalékkal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké
– írj a protfolio.hu a jelentésre hivatkozva. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését,
a dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta 4 százalék éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, hogy a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre.
Az alacsony produktivitás mellett problémát jelent a zsugorodó munkaerő hiánya, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.
A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is. A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4 százalékát tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.
Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt. Ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent
– írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően. Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35 százalékkal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak 1 százalék volt.
A Bizottság előrejelzése szerint a végrehajtott szakpolitikai intézkedések következtében az egyenlőtlenségek várhatóan tovább növekednek. Ebben a fő ludasnak a nyugdíjindexálási szabályok tekinthetők, de az egykulcsos személyi jövedelemadó szintén ezt a tendenciát erősíti.
A szélesedő bérszakadék emiatt a nyugdíjasok körében is emelkedik, hiszen a nyugellátás alapját a nettó bér jelenti.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
19 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Tényszerű az ipse, és ha néha téved, az külön jó, mert abból látszik, hogy ember - mert tévedni emberi dolog.
Viszont tudatosan ferdíteni, csúsztatni, hazudni... az sátáni.
Ez van.
m.blog.hu/b1/b1/image/kosa_anyukaja_sertestelep.jpg
A nyugdíjak összegének megoszlása
Teljes ellátás összege (Ft/hó/fő) - Létszám (fő)
28.500 alatt - 17.777
28.500-49.999 - 28 981
50.000-99 999 - 532 803
100.000-149.999 - 809 879
150.000-199.999 - 373 958
200.000-299.999 - 220 301
300.000-399.999 - 31.762
400.000- 499.999 - 4.998
500.000- 999.999 - 1.373
1.000.000-1.999.999 - 23
2.000.000 felett - 9
-------------------------
Összesen: 2 021 864
* Forrás: Magyar Államkincstár
Új hozzászólás