Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális polgári irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal, valamint a határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek kapcsán Takaró Mihály. Az irodalomtörténész a lapnak az alaptantervet ért súlyos kritikákról azt mondta: „csakis értékelvű megközelítésnek van helye". Arra a kérdésre, hogy az előírt olvasmányok meghozzák-e a gyerekek kedvét az olvasáshoz, azt válaszolta: "az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát".
A tananyag-szabályozás magyar nyelv és irodalom fejezeteinek készítésében résztvevő Takaró a Magyar Nemzetnek azt mondta,
a szerzők megítélési alapja csakis az életmű és az érték lehet, ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan szakmai álarcban próbálnak folytatni a NAT ellen.
Kitért arra is, hogy a megújult szabályozás régi és jogos igényt kielégítve újra megerősíti a tanár pozícióját, és soha nem látott szakmai szabadságot biztosít a pedagógusoknak.
A 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után
– mondta Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az irodalomtörténész szerint a magyar irodalmi kánon nagyjait illetően nincs semmiféle vita, így nem kérdés, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy Vörösmarty műveit tanítani kell.
A Magyar Örökség és Németh László-díjas tanár a lapnak hozzátette:
Én azt szoktam mondani, hogy az olvasmányoknak három kategóriája van: kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Erről a harmadik kategóriáról gyakran elfelejtkeznek, pedig ez a legfontosabb, és ebben egyetértés van.
Takaró úgy véli, „nincs baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van”, valamint megjegyezte, hogy nem az a dolguk, hogy megmondják, mi az irodalom, hanem hogy megmutassák, egy adott korszakban mit tartottak irodalomnak.
Hozzátette:
Annak szabad bekerülnie a tananyagba, amiről bebizonyosodott, hogy valódi értékközvetítő funkcióval rendelkezik. Most végre megjelennek a kánonban azok az írók és költők, akiket a Kárpát-medencei magyarság kiválóan ismer, de az anyaországban nem tanították őket. Még az egyetemen és a tanárképzésben sem. S mivel a pedagógusok nem ismerik őket, most joggal kérdezik sokan, hogy kik ezek a szerzők. Ez azonban nem a tanárok hibája és csak részben az egyetemi oktatásé. Hiszen az egyetemeken sem jelent meg az a direkt szándék, hogy a teljes XX. századi irodalmat megtanítsák.
"A mostani legfontosabb újítás tehát, hogy az irodalmi kánon a városi liberális polgári irodalom mellett kiegészül végre a nemzeti konzervatív polgári irodalommal és a határon túlra szorult, de Kárpát-medencei magyar irodalommal. Nemcsak a legnagyobb erdélyiek kerültek be egyébként, hiszen a kerettantervben ott van ajánlottként a Délvidék legnagyobbja, Gion Nándor vagy Kárpátalja legnagyobbja, Kovács Vilmos is" – véli Takaró.
Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát. Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műveken keresztül tanítunk
– szögezte le Takaró.
Így, mint mondta:
az Egri csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani. Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória.
A 24.hu emlékezettett, az irodalomtörténész és felesége is közreműködött az új Nemzeti alaptanterv készítésében.
Az alaptantervet már számos bírálat érte, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya például azt írta:
gátolja az irodalomtanítás szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását, a legjobb az lenne, ha visszavonnák az egészet.
Az Oktatói Hálózat szerint a legkevésbé sem segíti elő, hogy a fiatalok elsajátítsák a sikeres életvitelhez és munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat az iskolában. Legutóbb Orbán Viktor és Simicska Lajos egykori gimnáziumának 55 tanára írt alá egy nyílt levelet arról, hogy elutasítják a NAT idén szeptemberi bevezetését – írja a HVG.
Forrás: Magyar Nemzet, 24.hu, HVG
Címlapkép: MTI/Illyés Tibor
22 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Nem tudom, hogy csinálták, de valamikor szerettünk iskolába járni, szerettünk tanulni. Volt olyan magyar tanárunk a gimiben, akinél lehetett véleményünk, vitázhattunk, aztán óra végén elmondta ki, hol érvelt helyesen, hol értette félre másikat, miben tévedtünk . És a végén összegezve, elmondta mit kell tudnunk, és miért. Sok hasznát vettem pályafutásom során , hogy megtanultunk érvelni, kulturáltan vitázni, és közös megegyezésre jutni a szakmai dolgokban.
Azt hiszem mélyebb tartalom van ebben az okkal joggal elhíresült mondatban
Az egyik legtöbbet citált mondat az elmúl napokban, minden létséget kizáróan az amit „A NER Kádár–Horthy-remixét egyszemélyben prezentáló, darutollas-pörköltszaftos Takaró Mihály, a Magyar Nemzetnek adott interjújában” eresztett el. Így idézik: „Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát”!
Nos a dolog igazi poénja, hogy mire is hangzott el és milyen szövegkörnyezetben.
Kérdés: „Ön szerint az előírt tananyagban szereplő olvasmányok meghozzák a gyerekek kedvét az olvasáshoz? Hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok többet és szívesebben olvassanak?”
Már megelőző mondata sem volt piskóta „Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson”, majd az inkriminált mondat után egy újabb: „Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról”!
Azért lássuk be, hogy ez így durvább sokkal durvább. Különösen annak fényében, hogy a PISA jelentések egy re romló eredményeket mutatnak többek között az olvasási és olvasásértési képességek területén! =))
A Fidelitas így is és úgy is hozzászólt a NAT témához
A derék egykor szebb napokat is látott Magyar Hírlap „A kormánypártoknak van üzenetük a fiatalok számára” címmel hoz egy beszélgetése „ Illés Boglárka. A Fidelitas elnöke”-vel.
Nos az csak egy dolog, hogy taxatíve kijelentette: „Ezért tartjuk helyénvalónak például a NAT melletti kiállást, mivel a magyarság megmaradása szempontjából létfontosságú, hogy a fiatalok megfelelő mélységű és valóságon alapuló történelemtudattal, honismerettel rendelkezzenek.”! Ami olyan amilyen!!
Azonban van ennél egyértelműbb is; arra a kérdésre, hogy „Mi a Fidelitas ars poeticája?”, így kezdte a választ: „Wass Albert így fogalmaz ….”!!! =))
Egyébként az idézet „Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik”, ami a mai matyar rögvalóságban elég pikáns dolog. Nagyon sok szempontból. S meg kell említsem, hogy: „All animals are equal, but some animals are more equal than others”
Új hozzászólás