Káosz Erdélyben: a legnagyobb magyar párt szemétbizniszben utazó volt politikusa egy másik magyar párt ellen áskálódik

Elég nehéz egyszerűen összefoglalni ezt a sztorit.

A Magyar Polgári Párt (MPP) egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben – közölte egy közösségi portálon Székelyudvarhely polgármestere kedden. Az MPP kedd este cáfolta, hogy a pártbejegyzést támadó személy a politikusa volna, és elhatárolódott az akciótól.

Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból, ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a következő önkormányzati választáson a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba.

A pártalapítási folyamatot – állítása szerint – Koszta Attila, az MPP politikusa támadta meg a törvényszéken, arra hivatkozva, hogy a leendő párt politikai irányvonala szeparatista és autonómiapárti.

"Bizonyára mindenki arra tippel, hogy ezt csakis a magyarellenes jelentgetéseiről elhíresült Dan Tanasa tehette. Csalódniuk kell! Ezt az az MPP-s Koszta Attila tette, aki egykor az RDE Hargita (a székelyudvarhelyi szeméttárolót működtető cég) igazgatója volt, akivel nem tudtam szót érteni, hogy a városunk érdeke azt kívánja, hogy extraprofit miatt ne hordják ide az ország minden régiójából a szemetet, hogy annak csurgaléka majd mind a mi folyóinkba csorogjon"

- írta Gálfi Árpád.

A polgármester tudni vélte, hogy a pártbejegyzést megtámadó helyi politikus Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester háttérből leadott "megrendeléseinek" egyik végrehajtója. Gálfi állítása szerint Koszta Attila a rokonaival és barátjaival azért lépett be az MPP-be, hogy többségbe kerüljenek azok, akik el akarták őt távolítani a pártból.

Az MPP kedd este közleményben tudatta: Koszta Attila nem tagja a polgári pártnak, és elhatárolódott a szeméttároló volt igazgatójának a bírósági akciójától.

A Székelyhon.ro portál által megszólaltatott Koszta Attila kijelentette, tavaly szeptemberben lépett ki az MPP-ből. Hozzátette: ügyvédre bízta a beavatkozási kérelem megfogalmazását, és nem is tudta, hogy az ügyvéd milyen törvénycikkelyekre hivatkozik a beadványban. Úgy vélte: egy helyi párt megjelenése megosztottságot és félrevezetést okozna a helyhatósági választásokon, és nincs szükség a székelyudvarhelyi magyarság megosztására.

Székelyudvarhelyen tavaly júliusban bolydult fel a helyi politika, amikor az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltjeként megválasztott Gálfi Árpád polgármestert az MPP önkényes vezetéssel vádolta meg, leváltotta politikai tisztségéről, és a pártból is kizárta.

Gálfi úgy vélte: azzal vonta magára a párt vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.

Január közepén az EMNP és az MPP létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és döntött arról, hogy a két párt e politikai szövetségben vesz részt a nyári önkormányzati választásokon. A megegyezés azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból.

Gálfi Árpád és támogatói tavaly decemberben bejegyezték a Tiszta Kezekkel Székelyudvarhelyért Mozgalom nevű egyesületet, és január végén kérvényezték a Romániában egyedül illetékes Bukaresti Törvényszéken a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését.

A 34 ezer lakosú Székelyudvarhelyen a lakosság 95,6 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A székelyföldi várost az 1989-es rendszerváltozás után többnyire a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei ellenében megválasztott ellenzéki polgármesterek vezették.

Forrás: MTI

Illusztráció: Pixabay