A fiatal döbbenetes helyzetről számolt be.
Két éve él és dolgozik Olaszországban az a fiatal magyar, aki a portfolio.hu-nak árulta el, milyen az élet a kötelező karanténban, hogy változott meg minden egyik pillanatról a másikra a koronavírus-járványtól leginkább sújtott európai országban.
Mikor Lombardiában megjelent a vírus, az ország többi részén még azt hitték, náluk nem terjed el majd a betegség, az első két hétben tehát mindenki úgy élte tovább az életét Lombardián kívül, ahogy addig.
Ekkor a közép-olaszországi városban, ahol a portál olvasója él, csak annyit észleltek, hogy a munkahelye menzáján a kiszolgálók maszkban voltak, a poharak, evőeszközök pedig egyesével voltak csomagolva, nem csak úgy ömlesztve, mint addig. Illetve csíkok voltak a földre festve a pultnál, jelezve, mekkora távolságot kell tartani a másik sorbanállótól. Az asztaloktól pedig minden második széket elvettek.
Akkor még ezt is ijesztő dologként élték meg a dolgozók, azokra meg furán néztek, akik az irodában óránként fertőtlenítették az asztalaikat.
Aztán hirtelen minden megváltozott:
Megyéket, majd országrészeket zártak le, a főnöke pedig közölte, hogy másnaptól mindenki otthonról dolgozik, az otthonokat pedig csak indokolt esetben lehet elhagyni.
Mikor a szombat éjszakai vesztegzár híre jtt, a magyar dolgozó épp szokásos éttermes-báros éjszakájából sétált haza.
Három nappal később megtudta, hogy egy vele szoros kapcsolatban lévő ember egy koronavírussal fertőzött orvossal érintkezett. Telefonon tájékoztatták arról is, hogy nem hagyhatja el a házat ahol lakik, és tünetek esetén hívnia kell a kórházat. Azt senki nem ellenőrizte személyesen, hogy tényleg otthon marad-e.
Két hétig kellett a házban maradnia, cégétől és a kórháztól telefonon ellenőrizték.
Előzőleg, mikor még járhatott az utcán, furcsa érzés volt kimenni még egy utolsó nagybevásárlásra is. Alig találkozott valakivel, s ha mégis látott embereket, azok egymás elől az utca túloldalára húzódtak. Az emberek féltek egymástól, kerülték a másikat a vírus miatt.
A boltnál sorszámot kellett húzni, és órákat várta a magához hasonlóan maszkba, kesztyűbe öltözött emberek között. A szupermarketben egyszerre hat ember tartózkodhatott. A portfolio.hu olvasója kiemelte: mindenki fegyelmezett volt és nem tapasztalt ész nélküli vásárlást sem, nem tapogatták az árukat, nem álltak egymás nyakára, megvárták, míg a másik végez.
Az utcán azt figyelték a rendőrök, hogy mindenki egyesével, és megfelelő védőfelszerelésben közlekedik-e, és, hogy senki nem megy be a parkokba, lezárt területekre. Az embereket hangosbemondós autókkal is figyelmeztetik, hogy csak szükséges esetben hagyják el otthonaikat. Vásárolni egy otthon kitöltött igazoló dokumentummal lehet, melyen a boltot és a lakást kell megjelölni, így a rendőr látja, ha nem azon az útvonalon haladnak az emberek, ami az általuk választott boltba visz.
Sétálni, futni már nem lehet, az egy háztartásban élőknek sem. Csak vásárolni, egészségügyi vészhelyzetben, vagy igazolással, halaszthatatlan munkavégzésre lehet menni.
A kórházak leterheltek, akik nincsenek nagyon rosszul, maguknak kell megküzdeniük a vírussal. A portál olvasója szerint minden igaz a kórházakban uralkodó állapotokról terjedő hírekről és a halottak számáról, és arról, hogy sokan kritikus állapotban sem feltétlenül jutnak lélegeztetőgéphez Olaszországban.
A bezártságot mindenki másképp éli meg, de az Olaszországban dolgozó honfitársunk szerint minél előbb kap észbe mindenki, és tartja be a szabályokat, annál hamarabb juthatunk túl rajta.
Forrás: Blikk
Kép: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano
Új hozzászólás