Egyelőre még nem tudni, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett különleges jogrend hogyan fogja befolyásolni a májusban kezdődő érettségiket. Más országokban már erről is döntöttek a kormányzatok, itthon ez még nem történt meg.
A Népszava cikke szerint továbbra sem lehet biztosat tudni, hogy mi lesz a májussal kezdődő érettségi sorsa, noha ezt más európai országokban már megoldották. Ausztriában és Szlovákiában a halasztás, míg Hollandiában és Angliában amellett döntöttek, hogy elmaradnak az érettségik (utóbbi országban a tanárok egyéni értékelése után adják az osztályzatokat).
Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban 2019. május 8-án.
Fotó, címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd
A lap emlékeztet arra, hogy a múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy egyelőre nem látják szükségesnek az érettségi vizsgák elhalasztását. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár már arról beszélt az InfoRádióban, hogy ha rosszabb lesz a helyzet, akkor szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levelezési megoldások.
A Népszava megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma annyit írt, hogy a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel a megfelelő időben megszületik a döntés.
"A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a diákokon, a pedagógusokon és a kormányzaton is nagy a nyomás. Mintegy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonytalanság nem tesz jót, de elhamarkodott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredményezhet.
– Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egyáltalán esély. Még ha pontos időpontot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e – mondta az NPK elnöke.
Szerinte bármilyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. Horváth Péter kitért arra is: noha a diákok nagy része az iskolákban elrendelt digitális távoktatás keretében is fel tud készülni, vannak olyan tanulócsoportok, ahol ez nehezebben megoldható. Például a természettudományos tárgyak esetében szükség lenne kísérletezésre, a testnevelés szakosok sem tudnak minden gyakorlatot otthon elvégezni. Az érettségiről szóló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgák általában nagy diákmozgással járnak, az utazás, a tömegközlekedés azonban kockázatos a jelenlegi helyzetben"
- olvasható a cikkben az NPK vezetőjének álláspontja.
Egy nagymarosi végzős középiskolás - Nagy Márton – készített egy online kitülthető kérdőívet, amiből kiderül, sok diák aggódik amiatt, hogy nem tudnak sikeresen felkészülni. A kérdőívet mintegy 6400 fő töltötte ki a "Leérettségizünk májusban" Facebook-csoportban, amelyet a távoktatás elrendelése után hoztak létre azért, hogy ott az érettségire készülő diákok segíthessék egymást.
A legtöbben attól is tartanak, hogy a járványhelyzet ellhetetleníti a továbbtanulásukat. Emellett nem tartják elégségesnek az érettségivel kapcsolatos tájékoztatást, és az infomációhiányt is megszenvedik.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Népszavának elmondta, hogy a kormánynak mindenképp nyilvánosságra kellene hoznia, hogy milyen forgatókönyvben gondolkodnak, mert ezzel csökkenteni lehetne a feszültséget, a bizonytalanságot meg kell szüntetni. A végső döntést ugyanakkor legkésőbb a vizsgák előtt két héttel közölni kell.
Az alelnök hozzátette: "az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül be kellene vonni a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket."
A Népszava a cikkében kitért arra is, hogy mintegy 30 ezerre tehető azon középiskolások száma, akik előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, ám ehhez először osztályozóvizsgát kell teljesíteniük.
"Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban a következőket írta: az osztályozóvizsgákat az iskolák a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával tudják lebonyolítani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videokonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógust érint, a vizsgáztatás nem minősül az iskolaépület oktatási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható” – olvasható az OH weboldalán található tájékoztatóban."
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás