Rövid időn belül két kategóriát zuhantunk.
Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé
- állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése , amit a 444 szemlézett. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
Meghatározásuk szerint
a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.
Ez az ötből a középső kategória.
A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá.
A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia), és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária). Hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
A 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.
Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében – teszi hozzá a 444.
Forrás: 444
36 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás