Csak miniszteri engedéllyel szerezhetnek a külföldiek tulajdont a magyar cégekben

Év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban szerezzen tulajdonrészt.

Noha még az áprilisban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részét képezte, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány megvédené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek benne, az erről szóló kormányrendelet csak a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg – írja az Mfor.

Ennek értelmében a belgazdaságért felelős miniszter, vagyis Palkovics László bólintása szükséges az alábbi jogügyletekhez:

stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása,

tőkeemelés,

stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,

átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,

stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot.

A szabályozás szerint a miniszternek 45 napja van dönteni az ügylet tudomásul vételéről vagy megtiltásáról.

A rendelet szerint a szabályok a stratégiai vállalatokra vonatkoznak. Ezeknek a körét azonban a rendelet nagyban kiterjeszti, 21 ágazatot sorolnak fel a rendelet mellékletében, melyeken a cégeket stratégiai vállalatnak tekinthetik. Ezek között a nyilvánvalókon, mint a védelmi ipar, vagy a nukleáris szektor, olyan nem éppen nyilvánvalók is akadnak, mint az építőipar, a turizmus és vendéglátás, vagy éppen a kereskedelmi létesítmények.

Forrás: Mfor.hu, 24.hu