Magyar Gárda megítélése: egzisztenciális félelmek erősítik a szélsőségeket | Publicus Research

A társadalom közel 10%-a szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában, derül ki a Publicus Intézet kutatásából. Sőt, hogy a megkérdezettek 9 százaléka szavazna is a Magyar Gárdára, ha az párt lenne, mutatja a kutatás. Tehát, ha csak egy szűk réteg számára is, egyértelműen van nyitottság a társadalomban a szélsőséges mozgalmak irányába. Ezzel párhuzamosan a társadalom többségében nem fedezhető fel félelem a politikai extremitásokkal kapcsolatosan: a szélsőséges pártokat és mozgalmakat csak 5 – 7 százalék tartja a hétköznapok biztonságára veszélyesnek. Az emberek többségének elsősorban egzisztenciális félelmei vannak: a szegénység növekedésétől, a gazdasági válságtól és a munkahelyek megszűnésétől félnek. Utóbbi jelenség valószínűleg arra is magyarázat, miért nem tartanak az emberek a szélsőséges pártoktól, mozgalmaktól. A bűnözés mint veszélyforrás is csak az anyagi biztonság fenyegetettsége után következik. Erősödése okán az utóbbi időben komoly érdeklődés övezte a Jobbikot, illetve az elnöke által alapított Magyar Gárdát, amelynek működése élénk közéleti vitákat váltott ki. Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a közvélemény miként tekint a Magyar Gárdára, amely alapító okirata szerint aktívan részt kíván venni a rendvédelmi feladatok ellátásában, de amelyet ugyanakkor demonstratív felvonulásai miatt, több oldalról is kritika, a félelemkeltés vádja ért. A többség egyetért ezzel a kritikával: a kérdésre érdemben válaszolni tudók 53 százaléka a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja.