1791. augusztus 22-ről 23-ra virradó reggel rabszolgafelkelés tört ki Santo Domingo-ban, (ma a Dominikai Köztársaság fővárosa). A felkelés kezdete volt annak a folyamatnak, amely a rabszolgakereskedelmet tiltó törvény elfogadásához vezetett. Az UNESCO „A rabszolga kereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi napjává” tette augusztus 23-át. A fenti eseményhez kapcsolódó törvény 1794-ben lett elfogadva Párizsban, mivel a rabszolgaság egyetemes eltörlését nem tudta bevezetni, ezért a törvény szellemisége csak utópia maradt. A rabszolgaság intézménye végig kíséri az emberiség történelmét, legkorábban a Földközi-tenger térségében az Ókorban találkozunk vele. A rabszolgákat főként a házimunkák, a mezőgazdaság, és eleinte ritkábban, később egyre inkább a hadi szolgálat területén használták. A Római-birodalomban egyenesen tárgynak tekintették, és az állatok közé sorolták az ily módon fogvatartottakat. Mindazonáltal egy római nemes, ha akarta felszabadíthatta, vagy akár külön vagyon gyűjtését is engedélyezhette rabszolgája számára. A kereszténység államvallássá válása után a rabszolgaság valamelyest enyhült, a Római- birodalom összeomlásával pedig megszűnni látszott, felváltotta azt a termelésben érdekelté tett jobbágyság. Bár néhol a középkorban is előfordult rabszolgatartás, igazi „reneszánszát” az újkor eljövetelével élte. A földrajzi felfedezések után az új területek gyarmatosítása hihetetlen mennyiségű munkaerőt igényelt. Ez különösen igaz volt az Amerikára. A 16.- 17. században több mint 600. 000 afrikai rabszolga került a kontinensre. Sajnos az elhurcoltak száma ennél jóval nagyobb volt, sokan nem élték túl a szárazföldi és tengeri út gyötrelmeit. Vagy a kereskedők áldozataivá váltak, akik sokszor egyszerűen megölték a túl gyengének ítélt, befogott feketéket. Az 1794-es törvény elfogadása után mintegy ötven évvel Amerika területein több mint 7 millió néger volt rabszolga sorban. 1865. december 6-án az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének ("amendment") elfogadásával a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték. Azt gondolhatnánk, hogy ezzel az emberiségnek ezt a szégyenfoltját elfelejthetnénk. De sajnos ez nem így van! Gyakorlatilag a világ bármely részén előfordulnak olyan esetek, amik a szabadságjogok korlátozásáról, kényszerített munkáról, fogva tartásról, embertelen körülményekről adnak hírt. Különösen igaz ez a világ szegényebb területein, és ott is a legvédtelenebb, legveszélyeztetettebb korosztály, a gyerekek érintettebbek leginkább. Ázsia egyes vidékein szegénységtől sújtva maguk a szülők adják el gyermekeiket. Ez némi pénzt, és egyel kevesebb éhes szájat jelent a család számára. Ezek a gyerekek szörnyű körülmények között, gyakran testi fenyítés mellett végeznek nehéz fizikai munkát. Pakisztánban a termőföldek nagy részét gyermekek művelik, gyakran a legfiatalabb 3-5 éves korosztály. Az általános nézet szerint; a gyerek olcsóbb egy traktornál, és értelmesebb egy ökörnél! A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO által a 90-es évek végén nyilvánosságra hozott jelentés szerint mintegy 250 millió gyermek dolgozott a fejlődő országokban, legtöbbjük Ázsiában és Afrikában veszélyes körülmények között végez, igen alacsony bérért, rabszolgamunkának is nevezhető tevékenységet. A szervezet szerint közel 13. millió ember végez kényszermunkát a világban, ezek egyötöde mintegy 2. 5 millió ember van konkrétan emberkereskedők fogságában. Ide jutottunk számos törvény és rendelkezés elfogadása után. Ezek sorába a legutóbbi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amely a negyedik cikkelyében kimondja, hogy: Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem minden formája tilos. Az ENSZ által elfogadott nyilatkozat valahogy elkerülte az emberek figyelmét. Nem csak a négyes cikkelyét, de általában az egész nyilatkozatot nem ismerik. Ma a Szcientológusok Nemzetközi Szövetsége finanszírozza a világ legnagyobb emberi jogi kampányát, melynek célja a 30 alapvető emberi jog ismerté tétele a Föld összes lakója számára. L. Ron Hubbard nem csak az emberi jogok megismertetését tartotta a Szcientológia egyik fontos feladatának, hanem annak betartását is. Ez a gondolat vezette a Magyarországi Szcientológia Egyház elnökét, amikor a 2010. december 9-én – az Emberi Jogok Napjának előestéjén –megrendezett fáklyás felvonuláson tartott beszédében felajánlotta a kormány számára azt az oktatási csomagot, amelyet a világ sok országában használnak már, hogy megismertessék az ifjúsággal ezeket a jogokat, és most Magyarország is hozzájuthat ehhez a felajánláshoz. A csomag az oktató anyag mellett tartalmazza a tanári kézikönyvet, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjáról készített klipeket. Ezek közül több film is elismerést kapott nemzetközi rövidfilm fesztiválokon, és nagy részük Magyarországon is látható volt különböző nyilvános vetítéseken, TV csatornákon és kivetítőkön. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem fogja megszüntetni azokat a gazdasági okokat, amelyek a rabszolgatartás táptalaját adják. Ad viszont egy olyan alapot, amelyre építkezve hozzáfoghatunk a probléma megoldásához. http://www.youtube.com/watch?v=BZ05H0_jOoI

Forrás: cikkcakk.com
Feltöltő: Pista
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.