Miközben a világ egy lehetséges izraeli-iráni háború esélyeit latolgatja, érdemes fél szemünket a Távol-Keleten tartani, ahol Kína gazdasági-katonai expanziója növekvő feszültségeket gerjeszt. Délkelet-Ázsia országai eközben – történelmi félelmeiket és sérelmeiket félretéve – Japán mögött sorakoznak fel. Vita öt kopár sziget felett A két ország közötti viszályra a nyugati sajtó akkor kapta fel a fejét, amikor 2012. szeptember 11-én Japán államosította egy addig magánkézben lévő, vitatott hovatartozású szigetcsoport három tagját. Az öt lakatlan kősziklából álló Szenkaku (Tiajoü) szigetcsoportot az Egyesült Államok adta vissza japánnak 1972-ben, ám a területet Kína és – a hozzá legközelebb eső – Tajvan is magának követeli. Bár a kopár kősziklák önmagukban nem képviselnek túl nagy értéket, egy 1994-es japán jelentés szerint a környékről több mint hárommilliárd hordónyi olaj nyerhető ki. A kínai fél ezt a mennyiséget 385 millió hordóra becsüli, ráadásul a környező tenger...
Háborúval fenyeget Japán és Kína konfliktusa
Forrás:
barikad.hu
Feltöltő: Pilóta
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Kapcsolódó cikkek
Népszerű az Interneten
- "Ez már csak kapálózás" – alig szeretné valaki Tóth Andit az X-Faktorba mentornak
- György herceg viselkedése láttán egyértelmű, milyen jövőt szánnak neki
- Ez a néhány ezer forintos eszköz forradalmasította a reggeli hajrutinom: nincs több lelapult, elaludt frizura
- Vasárnap kezdődik a fővárosi tavaszi nagytakarítás - itt vannak a részletek
Itthon
- 2024. April 19., 20:56
Ez a DK-s becsület – Bukták az előválasztást a Hegyvidéken, mégis ráindulnak a megzsarolt Főkutyára
Nagyvilág
- 2024. April 19., 21:21
Rémlátomás – Ha az oroszok legyőzik és elfoglalják Ukrajnát, ezerszer rosszabb lesz a kárpátaljai magyarság sorsa
Nagyvilág
- 2024. April 19., 22:20
Egyre időszerűbb a kérdés – Vajon meddig viselheti a koronát a rákbeteg III. Károly király?
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás
További ajánlatok
Itthon
- 2024. April 19., 19:26
Gyermekkórust is bedobnak Orbánék, hogy kedvezzenek Trumpnak – Az iskola szerint ez nem politikai rendezvény
Itthon
- 2024. April 19., 18:24
Orbán Gáspár csak családtagként járt a Karmelitába, semmilyen titkos megbízása nincs – Orbánék szerint
Nagyvilág
- 2024. April 19., 15:24
Merényletet terveztek Zelenszkij ellen
A japán lépés elsöprő erejű tiltakozást váltott ki Kínában. A két állam kibékülésének 40. évfordulójára tervezett ünneplést lefújták, a feszültséget az ázsiai-európai csúcstalálkozó (ASEM) novemberi, laoszi ülésén sem sikerült enyhíteni."
A vita mindkét érintett félnek ürügyet ad hadseregük fejlesztésére. Japán e téren bizonyos nehézségekbe ütközik, mivel 1947-es alkotmánya (a második világháború győztes hatalmainak nyomására) kifejezetten tiltja nagyobb létszámú szárazföldi, tengeri vagy légi katonai erő felállítását. A tiltás ellenére Tokió irgalmatlan pénzeket fordít e célra (hadi kiadásai a költségvetés arányában a hatodik legmagasabb a világon!), és ebben még 200 százalékos államadóssága sem akadályozza meg. Ennek természetesen az is az oka, hogy Peking hasonló ütemben fegyverkezik."
A harcászati eszközök mellett Japán pénzügyi támogatást nyújt szövetségeseinek. Legutóbb Kambodzsa és Kelet-Timor részesült kétmillió dollár értékű segélyben, amelyből japán hadimérnökök képeztek ki csapatokat – persze szigorúan „útépítés és katasztrófa-elhárítás” címszóval. A japán védelmi minisztérium jövőre meg kívánja duplázni a katonai segítségnyújtásra fordítható összeget, hogy Vietnam és Indonézia is támogatásban részesüljön."
Egy esetleges háborús konfliktus kirobbanását döntően befolyásolhatja az Egyesült Államok magatartása. Washington már a szigetvita kapcsán kijelentette, hogy nem foglal állást a kérdésben, ez a szakértők szerint „felbujtotta” Pekinget a határozottabb fellépésre."
A választási kampányban nagy port vert fel Tokió volt kormányzójának, Isihara Sintaró ellenzéki pártvezérnek a felvetése, aki szerint Japánnak meg kéne vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy Kína elrettentése céljából atomfegyverekhez jusson. Mint mondta, a mai világban az atomfegyvereket nem birtokló országok diplomáciai ereje rendkívül gyenge, és Japán nem akar „második Tibetté” válni."