A Magyar Helsinki Bizottság ír arról, hogy az Economistban megjelent cikk miként bírálja a magyar kormányt, hogy azzal vádolja a civileket, hogy külföldi politikai és gazdasági érdekek szerint cselekednek. De más külföldi sajtóorgánumokban is nagy a híre a Norvég Civilalappal kapcsolatos botrányoknak.
A magyar miniszterelnök szerint a civilek "a külföldi érdekek segítésére törekvő fizetett politikai aktivisták" – kezdődik ez a cikk, az eheti Economistban. Majd a cikk felsorolja azokat az országokat, ahol ilyen vagy olyan módon megpróbálnak fellépni a külföldi forrásból is gazdálkodó emberi jogi szervezetek ellen. A lista tagjai: Azerbajdzsán, Mexikó, Pakisztán, Oroszország, Venezuela, Bangladesh, Egyiptom, Malajzia és Nigéria és Magyarország.
Tegnap a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung az ügyről így írt: „azért sem lehet elvetni a politikailag motivált akció gyanúját, mert a norvég alapok körüli, hosszú ideje zajló politikai vitáról van szó. a magyar kormány immár nemcsak retorikailag és igazgatási korlátozásokkal, hanem jogilag és rendőrségileg is fellép az ország civil szervezetei ellen. Hétfőn reggel a magyar nemzeti rendőrség különleges egysége nagy erőbedobással átkutatta az Ökotárs irodáit. Az Ökotárs az az alapítvány, amely az úgynevezett Norvég Alapból ad pénzeket – főleg – környezetvédő szervezeteknek. Az NNI, a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei dokumentumokat, adathordozókat és számítógépeket foglaltak le. Az állami MTI hírügynökség szerint a vád hűtlen kezelés és illegális pénzügyi tevékenység volt. Ezt követően egy további civil szervezet, a DemNet alapítvány irodáit kutatták át. Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója, akinek rendőri kísérettel kellett hazamennie, hogy átadja a nyomozóknak hordozható számítógépét, az MTI szerint „felháborítónak és teljességgel szükségtelennek” nevezte a razziát. Elmondta, hogy már korábban is átadta a kért dokumentumokat a rendőrségnek, és most minden további nélkül ugyanezt tették volna." – írja a FAZ.
Több külföldi sajtóorgánum is foglalkozott a Norvég Civilalap és a svájci támogatások, valamint a magyar civilszervezetek körül, egyöntetűen politikai indítékot hoz fel indokként az esetekkel kapcsolatban minden szerző.
Közben az Átlátszó hasznos tanácsokat ad azoknak, akik tartanak attól, hogy lefoglalhatják telefonjukat, laptopjukat. Erős titkosítási módszereket mutatnak be, Windowsra, Androidra, Mac-re, iPhone-ra.
Na igen, hiszen nem tűrik a konkurenciát !
De ha bebizonyosodik, hogy nem lopták el a pénzt,
olyan pert kellene a nyakába akasztani ennek a csipásnak,
hogy azt megemlegesse amíg él !
Ez az erőfitogtatás semmi jóra nem vezet. A civil szervezetek egyik sajátja az önkéntesség. Ha még ebben az áállapotukban is tapossa őket az állam, megteremtette saját sírásóit. Számtalan civil egyesület foglalkozik területfejlesztéssel, térségi innovációval, oktatással, képzéssel, a kultúra ezer ágával, a népművészettel, a tudományos kutatásokkal, gyermekekkel, idősekkel, de még sorolhatnám a számtalan hasznos tevékenységet folytató egyesülettel. Megítélésük, támogatásuk, velük való együttműködés szerves része a hazai életnek, hatásuk messze kihat az ország külső megítélésére is. Mindezt nem látni, nem igénybevenni és tisztességgel megbecsülve őket további eredményekre sarkallni több mint hiba, ez az erőből való diktálás ostobasága. Ami az ÖKOTÁRS egyesületet illeti, nyugalmuk, békéjük arra mutat, távol áll tőlük a bűnözés, a gonoszság, a szélsőjobbos agresszivitás és bármi nemzetellenes magatartás. Hogy támogatásuk révén megerősödhetett néhány keményebb hangot megütő ellenzéki civil szervezet, az a fent jelölt hibás kormányzati politikára válasz.
Ott a pont. Mi, magyarok nem tanultuk meg a demokráciát, hiszen egy csomó ideig nem volt nálunk, így most sincs igény rá a társadalom részéről, megfelel az embereknek a 90 előtti rendszer, csak nemzeti színekben.