Magyarország szégyenpadon az emberi jogok lebontása miatt

A Human Right Watch legújabb jelentése keményen kritizálja Magyarországot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt. A jogvédő szervezet felszólította az Európai Uniót, hogy cselekedjen végre. Ugyanis szerintük Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében. Pedig az Európai Bizottság már 2014 márciusában hozott olyan intézkedést, ami a jogállamiság erősebb védelmét célozza az uniós tagállamokon belül.

A budapesti keltezésű jelentés számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít. Az összefoglaló szerint a  magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyta.

Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. Szerinte az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait. Ebbe beletartozik az is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét.

A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel. A HRW sürgette egyebek mellett a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását, a bírói függetlenség biztosítását, a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölés megteremtését. Továbbá azt írják, szorgalmazni kell a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását, a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is. Emellett el kell kezdeni a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését, valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.

A szervezet közleménye végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó – amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában –, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".