Az EP megint kokit osztott a kormánynak – a Fidesz kommunista-liberális összefogást sejt

Csúsztatásokkal és ténybeli tévedésekkel teli határozatot fogadott el Magyarország ellen az Európai Parlament kommunista, liberális, szocialista és zöld többsége – reagált közleményben a szerdai strasbourgi EP-szavazás eredményére a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja.

A magyar néppárti EP-képviselők szerint az EP "baloldali és liberális többsége szándékosan riogat, és a hazugságtól sem riad vissza annak érdekében, hogy saját pártpolitikai akaratát érvényesítse". A hisztériakeltés azonban – hangsúlyozták – sehova sem vezet, és végképp nem ad választ az Európába érkező illegális bevándorlók egyre növekvő száma által okozott kihívásokra.

A Fidesz-KDNP képviselőinek közleménye életszerűtlennek nevezi a baloldali és liberális frakciók által képviselt "bevándorlásbarát" politikát, és felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon két év alatt hússzorosára nőtt az illegális bevándorlók száma. A bevándorlás tömeges legalizálása – tették hozzá – tovább növelné a társadalmi feszültségeket Európában.

"A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja emlékeztetni kívánja az EP baloldali és liberális többségét: sem Strasbourgból, sem Brüsszelből nem lehet megváltoztatni a magyar választók döntését" – olvasható a közleményben.

"Beteljesült az Orbán-kormány európai elszigetelődése"

Szanyi Tibor és Ujhelyi István, az MSZP két EP-képviselője azt hangoztatta közös közleményében, hogy "beteljesült az Orbán-kormány európai elszigetelődése", és "az EP méltó, elvszerű, egyben határozott választ adott Orbán Viktor provokációjára". Szanyi és Ujhelyi szerint Orbán Viktor miniszterelnök – a demokrácia és az EU alapértékeibe gázoló megnyilvánulásaival, a halálbüntetés tematizálása és a migráció, valamint a nemzetközi terrorizmus összekapcsolása révén, majd cinikus módon mindezért az EU hibáztatása okán – önmagát tette az EP napirendjére.

"Az EU nem hagyhatja szó nélkül az európai értékek gyalázását, politikai számításból az egyik tagállam kormánya, kormányfője felelőtlen, populista visszaélését a politikai szélsőséggel, idegenellenességgel, gyűlöletkeltéssel" – olvasható az MSZP közleményében. A dokumentum megjegyzi: nem arról van szó, hogy az EP "kipécézett" egy tagállamot. A határozat fontos eleme ugyanis, hogy az EP felszólítja a tagállamokat tömörítő Tanácsot: az eddiginél hatékonyabban foglalkozzon a demokratikus és európai jogok érvényesülésével az egyes tagállamokban, minden megkülönböztetés nélkül.

"A Fidesz saját pártcsaládja is komoly kritikákat fogalmazott meg"

Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két EP-képviselője úgy fogalmazott közös közleményében, hogy az Európai Parlament meggyőző fölénnyel, a néppárti képviselők egy részének támogatásával fogadta el azt a határozatot, amely elítéli a magyar kormány halálbüntetést pártoló politikáját, valamint az idegengyűlölő nemzeti konzultációt és plakátkampányt.

A DK-képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az EP olyan vizsgálati eljárás megindítását kérte az Európai Bizottságtól, amelynek eredményeképpen sor kerülhet az uniós szerződés 7. cikkelyének alkalmazására, amely akár a magyar kormány szavazati jogának a felfüggesztését is jelentheti.

Molnár és Niedermüller kiemelte: az EP ugyan a baloldali, zöld és liberális frakciók által közösen benyújtott tervezetet fogadta el, ám a Fidesz saját pártcsaládja, az Európai Néppárt határozati javaslata legalább olyan komoly kritikákat fogalmazott meg, mint a többi párt által beterjesztett szöveg. A néppárti javaslat szerint a nemzeti konzultáció "tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan", a halálbüntetés pedig "ellentétes az unió alapvető értékeivel és jogával, ezért a kérdés az unióban lezártnak minősül".

"Az Európai Unió nem tartja tiszteletben a saját értékeit, a véleménynyilvánítás szabadságát"

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője úgy értékelte a szavazás kimenetelét, hogy "az Európai Unió nem tartja tiszteletben a saját értékeit, a véleménynyilvánítás szabadságát". Szerinte ugyanis a miniszterelnök által felvetett kérdésekkel, az ahhoz kapcsolódó társadalmi konzultáció módjával lehet nem egyetérteni, de az semmiképpen nem jelenti uniós értékek olyan megsértését, ami indokolta volna az ügy napirendre vételét. Ezért – tette hozzá Balczó – a Jobbik képviselői elutasították a javaslatot.

A jobbikos EP-képviselő kiemelte, hogy az EP-határozatnak konkrét következményei nincsenek. Szerinte "az egész színjáték a hazai média tolmácsolásában azt kívánja bizonyítani, hogy Orbán Viktor milyen elszántan védte meg, nem csupán önmagát és kormányát, hanem Magyarországot a méltatlan támadással szemben".

Ami a határozatban áll

A határozat elsősorban a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozott.

Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.

A baloldali-zöld-liberális frakcióknak nincs többségük a strasbourgi testületben, a 751 mandátumból 362-vel rendelkeznek. A 751 képviselőből viszont csak 697 adta le szavazatát, és 88 tartózkodás mellett ez a voksok 51,9 százalékát jelenti.

Az elfogadott határozat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

A nemzeti konzultációval összefüggésben az elfogadott szöveg rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi ugyanakkor, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.

A határozat nemcsak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is bírálja. A szöveg emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdések az EU-t hibáztatják, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.