Zárónyilatkozatban fogadták el vasárnap az uniós és a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója keretében azt a közös akciótervet, amely a remények szerint kulcs lehet a menekültválság megoldásához, és felgyorsíthatja Törökország uniós csatlakozását is.
Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását.
A tizenegy pontos zárónyilatkozatban szerepel egyebek közt a terrorizmus elleni közös fellépés, a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása.
A vasárnap elfogadott megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait – vélekedett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón.
A nyilatkozat új fejezetet nyit az unió migrációs politikájában, amelyben mostantól Törökország is partnerként veszi ki részét – hangsúlyozta Tusk, hozzátéve, hogy a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal.
A csatlakozási folyamatban december 14-én megnyitják a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló 17. tárgyalási témafejezetet, 2016 első negyedévében pedig további fejezetek tárgyalására nyílhat lehetőség – mondta Tusk.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül.
Az unió és Törökország vezetői a jövő esztendőtől kezdve évente kétszer tartanak majd csúcstalálkozót.
2016 júniusában lép hatályba az EU-török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen.
Ahmet Davutoglu török kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket.
Üdvözölte az unió azon kezdeményezését, amely szerint országa támogatást kap a szíriai menekültek ellátásához. Elmondta, hogy Törökország a több mint három éve elkezdődött szíriai háború óta 2,2 millió menekültet fogadott be, akikre eddig 8 milliárd dollárt költött.
A zárónyilatkozat rögzíti, hogy a vasárnapi tanácskozáson megjelent állam- és kormányfők létrehozták azt a 3 milliárd eurós pénzügyi alapot, amellyel az unió a szíriai menekültek ellátásának javításához járul hozzá. Magyarország 18 millió eurós támogatással járul hozzá az uniós alaphoz.
A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat. Erről a csúcstalálkozót megelőzően Németország mellett Ausztria, a Benelux államok, Svédország, Finnország és Görögország vezetői tanácskoztak Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére, de – mint azt Merkel sajtótájékoztatóján közölte – konkrét számokról nem tárgyaltak.
A szétforgácsolódó európai nemzetek, ha nem sikerül paradigmát váltani, eltűnnek a süllyesztőben. Ahogy a régi vicc mondaná, „ötven év múlva két török gyökerű politikus beszélget majd a Bundestagban: Te Ali, ezt a német kérdést már igazán meg kellene oldani... Minek? Tíz év múlva már hírük sem lesz...”