Feszült a viszony Angela Merkellel

Személyesen jó, politikailag viszont igen feszült a viszony a német kancellárral – jelentette ki egy vasárnapi lapinterjúban Werner Faymann osztrák kancellár, aki szerint nem igazságos, hogy Németország "ütközőzónává" akarja tenni Ausztriát.

 Angela Merkel német kancellár ki akarja használni, hogy Ausztria a balkáni útvonalon kívül az első ország, ahol a menekültek kérelmet akarnak benyújtani – mondta az osztrák politikus a Die Presse című osztrák lapnak. A kialakult helyzetet az európai politika hibájának nevezte. Úgy vélte: Merkel politikája kárt okozhat Ausztriának. Faymann szerint a német kancellárnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy hány legálisan érkező menekültet tud befogadni.

Míg korábban Faymann elismerően szót arról, ahogy Merkel a menekültek ügyét kezeli, néhány hónapja megváltoztatta az osztrák migrációs politika irányvonalát. A kommentárok szerint a kancellár mindezt külső nyomásra, a tartományi választások eredményei és a lakosság körében növekedő bizonytalanság következtében tette.

Az osztrák menekültpolitika irányváltását a kancellár a vasárnapi interjúban azzal indokolta, hogy maguk a körülmények is 180 fokos fordulatot vettek.

Ausztrián tavaly közel egymillió ember haladt át, a legtöbben Németországba mentek, de sokan közülük az országban maradtak – mondta a kancellár, hozzátéve: közben kiderült, hogy az európai megoldás nem működik. Az osztrák kancellár ugyancsak az Európai Bizottság hibájának tartja, hogy elmulasztotta az unió külső határainak védelmét.

A felső korlát bevezetésére utalva kiemelte: az Ausztria által is alkalmazott, nemzeti hatáskörben született megoldás csupán B-terv, szemben a másik lehetőséggel, vagyis az uniós külső határok közös védelmével. Elmondta: Ausztria tavaly mintegy 90 ezer embert fogadott be, a következő négy évben a lakosság számának 1,5 százalékát kitevő migránst fognak ellátni.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Österreich című osztrák lap vasárnapi számának nyilatkozva az uniós külső határok mentén bevezetendő szigorúbb határellenőrzést szorgalmazta, akárcsak azt, hogy az Iszlám Állam (IÁ) harcosai ne térhessenek vissza a schengeni övezet országaiba.

Információi szerint ötezren mentek Szíriába és Irakba, hogy kiképzést kapjanak, Ausztriában pedig 270 iszlám szélsőségest jegyeznek, akik közül 70-en – külföldre távozásuk után – már újra az országban vannak.

Az államvédelemnek rájuk kell összpontosítania, velük szemben kell eljárást indítani – mondta a miniszter. Hozzátette: ennek érdekében további munkatársakat vettek fel, a rendőrök mellett iszlámszakértők, elemzők és pszichológusok dolgoznak.

A korábbi értesülések szerint a lakosság számához viszonyítva Belgium után Ausztriából utaztak a legtöbben Szíriába harcolni. A tárcavezető szerint ennek az a magyarázata, hogy Ausztria közel van a balkáni térséghez, valamint sok csecsen származású ember él az országban.