Az UNICEF legújabb jelentése szerint már a gazdag országokban is egyre inkább leszakadnak a szegények. Az Egyesült Államokban és Japánban például a szegény családok gyerekei fele olyan jól sem élnek, mint a középosztályba tartozók – hívja fel a figyelmet az Abcúg.
Csütörtökön adta ki az UNICEF az új, gyermekszegénységgel foglalkozó jelentését, amely lényegében egy rangsor arról, hogy az egyes országokban mennyire egyenlőek-e a gyerekek esélyei. Ez a jelentés azért érdekes, mert elsősorban a fejlett országokat vizsgálták, azaz főleg a gazdag, jólétben élő európai és amerikai országokat, az eredmény pedig még így is az lett, hogy egyre nőnek az egyenlőtlenségek a társadalom alsó és középső rétegei között.
“Nem lehetünk nyugodtak, komoly gondok vannak” – mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója .
Az UNICEF négy kérdéskört vizsgált:
a jövedelmi különbségeket,
a tanulmányi teljesítménybeli különbségeket,
az egészséget,
és általában azt, hogy hogyan érzik magukat a gyerekek az adott országban.
Mindezt pedig úgy, hogy a legrosszabb helyzetű gyermekek sorsát hasonlították össze azokéval, akik átlagos körülmények között élnek.
A összesített rangsor elején Dánia áll, Lux szerint azért, mert a dánok plusz támogatással segítik a legrászorultabb gyerekeket és ez eredményes. A sor végén pedig Izrael és Törökország áll. Ennél meglepőbb azonban, hogy több olyan ország is rossz helyen végzett, amelyeket a világ legélhetőbb és/vagy leggazdagabb országaként szoktak számon tartani.
Belgium és Franciaország például az oktatási ranglista alján szerepelnek a gyerekek tanulmányi eredményeinek különbségei miatt. A világ két leggazdagabb országát, Japánt és az Egyesült Államokat a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében a lista alsó harmadába rangsorolták. Mindkét országban az alsó tíz százalékba eső gyermekek háztartási jövedelme körülbelül csak a 40 százaléka azoknak a gyermekeknek, akik a jövedelem eloszlást tekintve a középmezőnybe sorolhatóak.
A jövedelemkülönbség ugyan a skandináv országokban a legalacsonyabb, Svédország azonban csupán a középmezőnyben szerepel, és összesítve is sokat romlott az országban a helyzet a gyerekek egyenlősége terén.
A gyerekek maguk amúgy Törökországban a leginkább elégedetlenek a sorsukkal. Megkérdezték őket ugyanis arról, hogyan értékelték saját életminőségüket. Egy tízes skálán kellett pontozniuk az életüket, ez az eredmény pedig különösen beszédes lett. Az átlagos körülmények között élő gyermekek rendszerint 10-ből 8-ast adtak az életüknek majd minden országban. A legrosszabb helyzetben élő gyerekek viszont csak 10-ből 2,5, illetve 3 pontot, ami hatalmas különbség.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarország az összesített listán a középmezőnyben végzett: a 14. helyet érte el a 35 EU-s és OECD ország között. A rangsorban megosztott helyen áll Németországgal, Görögországgal és az Egyesült Királysággal.
Lux Ágnes ehhez hozzátette, hogy a középmezőny nem azt jelenti, hogy “itt nincs egyenlőtlenség”. A relatív jövedelmi egyenlőtlenség például 2008 és 2013 között 5.7 százalékponttal nőtt azért, mert a legszegényebb 10 százalékhoz tartozók jövedelme gyorsabban csökkent, mint a középső százalékértékhez tartozóké.
Az egyes területeken Magyarország így teljesít:
Relatív jövedelmi rés – Magyarország a 21. a vizsgált 41 EU vagy OECD ország között
Tanulmányi teljesítmény rés – Magyarország a 17. a vizsgált 37 EU vagy OECD ország között
A gyermekek önbevallásán alapuló egészségegyenlőtlenségi rés – Magyarország a 18. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között
Különbségek az élettel való elégedettségben – Magyarország a 15. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás