Magyarország nem fogadja el a kötelező betelepítést, de a határok védelmével és más módon részt vállal az európai szolidaritásból – mondta az MTI-nek csütörtökön Berlinben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az Országgyűlés Magyar-Német Baráti Tagozatának küldöttsége élén látogatott a német fővárosba.
A miniszter hangsúlyozta, hogy "a német-magyar kapcsolatok normalitása az életünk része", és a menekültügyben képviselt eltérő álláspontok nem járhatnak a politikai mellett történeti-kulturális és gazdasági dimenzióval is rendelkező kapcsolatok gyengülésével vagy lazulásával.
Ezt vallja a delegáció legmagasabb rangú tárgyalópartnere, Peter Altmaier, a kancelláriát vezető miniszter is, aki "nagy barátja Magyarországnak, és most is elmondta, mennyire fontos számára a német-magyar barátság" – tette hozzá Balog Zoltán.
Rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár múlt heti találkozója is "a kapcsolatok erősségét szimbolizálta", és azt, hogy " támogatjuk (Angela Merkel) kancellár asszonyt mindenben", ami egy "jobban működő" Európához vezet.
Magyarország "szolidáris mindazokkal, akik a migránsválság terheit hordozzák", és hajlandó részt vállalni a terhekből, "de szeretnénk mi magunk eldönteni, hogy ezt milyen módon tesszük. Bízom benne, hogy ez is megértésre talál" – mondta Balog Zoltán.
A menekültkérdés megközelítésének változásairól szólva kiemelte: a kötelező betelepítés ügyét leszámítva "ma már mindenki azt mondja, amit Magyarország az első perctől kezdve mondott", azt hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről, és a menekülteknek a hazájuk térségében kell segíteni. "Lehetne bennünk egy kis elégtétel, vagy akár káröröm, de a probléma túl súlyos" ehhez – mondta Balog Zoltán.
Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, a küldöttség tagja kiemelte: a baráti tagozat a hasonló látogatásokhoz képest most igen magas szintű küldöttséggel jelenik meg Berlinben – harmadik tagja Ritter Imre, a német nemzetiség magyar parlamenti szószólója –, és ez hozzájárul olyan problémák orvoslásához, amelyek az utóbbi hónapokban a nyilvánosságban is megmutatkoztak.
A menekültválság ügyében az eltérő álláspontok jelentős gondot okoztak a két ország politikai kapcsolatában, de mindkét fél részéről látható, hogy a viszony "teljes normalizálása a cél" – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a stabilitás elsőrendű fontosságú a magyar-német kapcsolatokban a politikai és a gazdasági szinten is, ezért folyamatos párbeszédre kell törekedni.
Kellenek politikai ciklusokon átívelő és kormányzati berendezkedéstől független ügyek is, amelyek "a két országot kötik össze, és nem egyszerűen a kormányokat" – fogalmazott Hiller István.
Ilyen például a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ügye, hiszen az első Orbán-kormány idején kezdődött és a baloldali kormányok is felkarolták, és az intézmény közös, magyar-német finanszírozással működik – fejtette ki.
Úgy vélte, a menenkültválság körüli feszültségeket enyhítheti, ha sikeres lesz az EU-Törökország megállapodás. Az első tapasztalatok pozitívak, de föl kell készülni arra, hogy hosszú távú kihívásról van szó. A menekültkérdés "folyamatosan velünk lesz, ezért úgy kell erre a megoldásra tekinteni, hogy érdekünk a működtetése, mert hozzájárulhat a tényleges megoldáshoz"- mondta Hiller István.
Az Országgyűlés Magyar-Német Baráti Tagozatának küldöttsége kétnapos látogatásának első napján Peter Altmaier mellett tárgyalt Martin Kotthaus-szal, a külügyminisztérium európai igazgatójával. A delegáció pénteken Hartmut Koschykkal, a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával és Johannes Singhammerrel, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével tárgyal.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás