Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.
Korábbi kutatásokban a szakemberek idős és fiatal egerek érrendszerét kapcsolták össze, ami csupán az idős állat számára végződött kedvező eredménnyel. Miközben a fiatal állatok agya elkezdett öregedni, az öregebb állatok fiatalabbá váltak.
"A megújulás hatásának vagyunk tanúi" – hangoztatta Sakura Minami, az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellenszerét kutató Alkahest cég szakembere.
A fiatalság kulcsa a kutatók szerint a vérplazmában – a vér folyadék összetevőjében – van. Számos tanulmányban kimutatták, hogy fiatal egerek vérplazmáját idős egerekbe juttatva megújul az agy és más szervek, köztük a máj, a szív és az izmok.
Hogy megtudják, emberek esetében is működhet-e a módszer, Minami és kollégái 18 éves emberek vérmintáit fecskendezték be 12 hónapos egerekbe. Ebben a korban – ami megegyezik az ember 50 éves korával – az egerek elkezdik mutatni az öregedés jeleit, és a memóriateszteken rosszul teljesítenek.
Az egerek hetente kétszer kaptak emberi vérplazmát. Három hét után teszteket végeztettek velük. A kezelésnek alávetett egerek teljesítményét összehasonlították három hónapos egerekével és olyan idősekével, amelyek nem kaptak vérplazmát.
A szakemberek azt találták, hogy az emberi plazmának fiatalító ereje van. A kezelt idős egerek ugyanúgy futottak nyílt térben, mint a fiatalok. Memóriájuk is javult, és sokkal jobban emlékeztek útvonalukra az útvesztőben, mint azok az idős egerek, amelyek nem kaptak kezelést.
"A fiatal emberi plazma javítja a kognitív képességeket. Az egerek memóriája megőrződött"
- idézte Minamit a New Scientist tudományos ismeretterjesztő folyóirat honlapja.
A kutatócsoport megvizsgálta mindkét idős egércsoport agyát. Új idegsejtek születésének jeleit, a neurogenezis folyamatát kutatták a hippokampuszban, ami fontos az emlékezet és a tanulás számára. A kezelt egerek agyában több új idegsejtet találtak.
Annak a reményének adott hangot, hogy egy nap eredményeik segíthetik az öregedés elleni kezelést emberek esetében, különösen azoknál, akiknek agya az öregedés jeleit mutatja.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Csak kellemetlen amikor rájön az ember (ÉN), hogy az élet- magnószalagján apró lyukak keletkeznek.
De inkább arról lehet szó, hogy a sejtmegújításban van szerepe. Az öregedés fő oka, hogy a DNS másolásakor a kromoszómák végei le-letöredeznek, mindig csak egy picit, de aztán már ez a picit hibás másolódik. Így aztán láthatóan változik az ember - bőr,haj,csont, érrendszer, izomzat, érzékszervek stb.- A DNS hibátlan másolódásáért már kaptak valakik NOBEL-díjat, vagyis azért, mert felfedezték, milyen folyamatok védik a kromoszómák végeit.
(Meg azt is tudjuk, hogy milyenek ártanak. Ahogy az érrendszernek is.)
Az érrendszernek és a vérnek valóban nagy szerepe van. Én laikus úgy gondolom, hogy a fiatalabb vérplazma összetétele is támogatja a hibátlan másolódást. Az is lehet, hogy a vérsejtek is "hibásodnak" a korral. Szóval mindent összevetve, én örülök ennek a hírnek, és nem hiszem, hogy most összefogdossák a fiatalokat a vérükért. Ellenben össze fogják vetni a két vérplazma összetételét, hogy a különbséget megkeressék.
Azt sem hiszem, hogy az egyén intelligenciája ettől változna, viszont a veleszületett és tanult intelligencia jóval tovább frissen megőrizhető lenne. Kb. ugyanolyan értékű ez a hír, mint anno az "őssejtek" gyógyító hatásának a felfedezése.
Persze, ki tudja mi fog történni a jövőben?
Viszont a fiatalítás már ősidők óta foglalkoztatja az embereket, gondolj a magyar népmesékre, amikor a királyfi elhozza korsóban a fiatalság vizét az öreg királynak. Na például ez a mozzanat is magyar eredetű!!! Milyen gazdag a magyar mesevilág:))
Azt írod, hogy az egyén intelligenciája ettől nem változna, csak a vele született és tanult intelligencia jóval tovább élne.
Az én elméletem szerint, a desoxiribonukleinsav, ha változik, változik vele az agy működési funkciója is. Több mindenre lesz képes, még olyanokra is, amit eddig nem használt.
Különben jó téma, de arra kíváncsi vagyok, ha egy ilyen génkezelt ember utódot nemz, akkor az utód mennyiben tér el, a korábban nemzett gyerekektől?
Persze mindent fel lehet használni jó és rossz célokra. A génmódosított baktériumok pl. a gyógyászatban jól "teljesítenek", de netán háború esetén mire lenne képes, abba jobb bele se gondolni.
Egyébként én is laikus vagyok, de tanultam egy kis anatómiát! Ettől még írhatok "hülyeségeket", de mint a legtöbb ember, én is szeretnék friss észjárású és egészséges lenni, nem gondolva arra, hogy sajnos genetikailag kódolt a múlandóság.
Nem úgy, mint a "mesevilágban", ahol bármi lehetséges :)
Üdv.
Gyanús! Hoax szagot érzek...
Új hozzászólás